Putyin szerint a 2014-es krími események döntő fordulatot jelentettek Oroszország viszonyában Ukrajnával és a Nyugattal egyaránt. Állítása szerint Moszkva akkor „kénytelen volt támogatni a krímieket és szevasztopoliakat”, mert másként „átadták volna őket a pusztulásnak”. Az elnök elismerte, hogy számítottak a lépésük nyomán fellépő súlyos nehézségekre, például a nyugati szankciókra, de úgy véli, helyesen jártak el, és ezek a nyomásgyakorlási kísérletek paradox módon épp Oroszország gazdaságának megerősödéséhez járultak hozzá.

Putyin bízott a minszki megállapodásban
A film egyik legfontosabb üzenete, hogy Oroszország sokáig bízott a minszki megállapodások betartásában. Putyin úgy fogalmazott:
Aláírtuk a minszki megállapodásokat, mert hittünk abban, hogy betartják őket. De mint kiderült, egyszerűen becsaptak bennünket.
A Nyugat – szerinte – csupán időt nyert ezekkel a dokumentumokkal, hogy Ukrajnát felfegyverezze és felkészítse a későbbi háborús konfliktusra. Úgy véli, ez az „álcázott szünet” volt a valódi célja a nyugatiaknak. Putyin szerint azért nem léptek fel erélyesebben már 2014-ben, mert Oroszország nem volt készen egy nyílt konfrontációra az egész kollektív Nyugattal. Azt is elmondta, hogy az ország akkor még a hadsereg, a gazdaság és a pénzügyi rendszer felkészítésén dolgozott, és hiányzott a megfelelő biztonságpolitikai háttér.
Nem kezdhettünk hirtelen lépéseket, anélkül, hogy elvégeztük volna a szükséges előkészületeket
– mondta.