Aggódnak az Európai Unióban, hogy Magyarország az 1994–98 közötti időszakhoz hasonlóan ismét nem tudja lehívni a közösségi pénzeket – mondta lapunknak tapasztalatairól a napokban Brüsszelben járó Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere. Hozzátette: rendkívül nagy a lemaradás a vasúti projektekben. Holott 2000–2001-ben 500-600 millió euró körüli vasútfejlesztési programot sikerült elfogadtatnia a polgári kormánynak az EU-val, amelynek csaknem a felét magyar társfinanszírozással kellett volna és kellene állni. Emlékeztetett rá, hogy a Horn-kormány mindenáron az autópálya-építésekhez akart uniós forrásokat szerezni, ám a közösség – saját tapasztalatai alapján – inkább a vasútfejlesztést szorgalmazta. Az Orbán-kormány a közösségi elképzeléseket megértve 2000-ben 400 millió eurós ISPA-programot fogadtatott el. Az EU azt látná szívesen és támogatná, ha a modern közlekedés feltételei – egyebek mellett a biztonság, a gyorsaság és a környezetvédelem a közlekedésben – megvalósulnának.
Boros szerint elgondolkodtató, hogy a MÁV vezetését „teleültették” régi olajipari szakemberekkel, s így kérdéses, hogy az autópálya-fejlesztések kormányzati szorgalmazása a vasútfejlesztések rovására nem lobbiérdek-e. Hiszen amíg az európai környezetbarát vasút döntően árammal működik, addig a közúti közlekedésben részt vevő fuvarozócégek járművei gázolajjal mennek.
Boros Imre az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban hangsúlyozta: a 2002. év siralmas volt az ISPA-pénzlehívást illetően, s nagy valószínűséggel az idei is hasonló lesz. Ez alapján miben bízunk 2004-ben? – tette fel kérdését a korábbi miniszter, majd rámutatott: a megcsúszott programok és az újonnan megjelenők magyar társfinanszírozására nincs és nem is lesz elegendő keret a magyar büdzsében a kormány helytelen gazdaságpolitikája miatt.
Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnöke Boros Imre állításával kapcsolatban értetlenségének adott hangot, s programcsúszásról nem tud. Baráth Etele kiemelte: 25 százalékkal több Phare-pénzt hívtak le, mint korábban, s a lekötött pénzek 97-98 százalékon vannak, a szerződéskötés pedig előrébb tart. Arra a Boros Imre által tett kijelentésre, hogy a szerződött programokhoz viszonyított pénzlehívásban lenne elmaradás, Baráth Etele az alábbiakat felelte: „nem jött hozzám olyan jelentés, amely ezt alátámasztaná, ha pedig a szerződések meghiúsulnának, arról értesülnék”. Az uniós pénzek jelenlegi felelőse mára ígért számokkal alátámasztott választ.
Az MTI közlése szerint Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Szolnokon a napokban kifejtette: a közigazgatásban odáig el kell jutni, hogy a pénzelosztás decentralizálódjon, mert az nem igaz, hogy Budapesten tudják a legjobban, mi kell Szolnokon és környékén. Az is legalább ilyen fontos, hogy le nem maradjunk az európai uniós támogatásokról, csak azért, mert nem tudjuk összerendezni a megyéket – mutatott rá.
Boros Imre erre reagálva kiemelte, hogy a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsoktól a kormány a pénzeket már jórészt elvonta, tehát központosított. Ennek ismeretében decentralizációról beszélni több mint furcsa. Tény azonban, hogy folynak hosszas eszmecserék kistérségekről, régiókról, de tényként csak a pénz központosítása valósult meg.
origo.hu
Megöltek egy nőt Budapesten
