A Tiranától délre lévő Voskopoja a XVII. században virágzó város volt – jelenleg pedig a Kulturális Örökség Határok Nélkül nevű francia szervezet mintegy húsz tagja fáradozik helyreállításán. A ma főleg ortodox keresztények lakta völgyben fekvő 500 lakosú településen és környékén valaha húsz, a XVII. és a XVIII. században emelt, gazdag freskódíszítésű templom állt, az épületek azonban nehezen viselték az időjárás viszontagságait. Egész freskók omlottak le, kék és okkerszínű omladékkal borítva a talajt
A szervezet Voskopojában öt bazilika és egy kolostor megmentését tűzte ki célul, s az albán hatóságok támogatásával jelentős restaurációs, megóvási és ásatási munkákat végez a városban.
A franciák feltámasztják a várost – ami huszonkét évig, Enver Hodzsa uralma alatt tilos volt. „Ott fenn áll a Szent Atanáz-bazilika, kicsit még feljebb a Szent Illés-bazilika, amott a Szent Mihály- és Gábriel arkangyal bazilika. Öt templom még áll, de az összeomlás határán vannak” – panaszolja egy idős aszszony, aki megőrizte a templomromok között talált kegytárgyakat.
A XVIII. század végén Voskopojában nemcsak templomok álltak, de tudományos és művészeti akadémia, nyomda, könyvtár, valamint számos kézművesműhely is. A kutatók leletmentése annál is fontosabb, mivel a jelek szerint Voskopoja a Balkán történelmének számos kérdésére választ ad.
A bazilikák meglepően változatos építészeti alkotóelemeket tartalmaznak: található itt görög, albán, velencei motívum is. A különböző befolyások és kultúrák kereszteződését jelenleg nehéz megmagyarázni.
A program első szakasza három évig tart, de a francia szervezet szerint a teljes megvalósításához legkevesebb tíz évre lesz szükség.
(MTI-Panoráma)
origo.hu
Ruszin-Szendi "Slava Ukraina" köszöntése csak a jéghegy csúcsa, már a Nemzetbiztonsági Bizottságnál az ügy
