A XX. század két nagy hatású pápája idején tartották a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek segítségével – a jókedélyű XXIII. János szavaival – kinyitották a Vatikán ablakait, hogy kiszellőzzön az áporodott levegő, s felfrissüljön az egész katolikus egyház. VI. Pál súlyos betegsége ellenére folytatta elődje munkáját, s befejezte a sorsfordító tárgyalássorozatot, amelyet II. János Pálnak kellett később megtöltenie tartalommal.
Az a II. világháború után bizonyossá vált, hogy a királypápák ideje lejárt. Új politikai rendszerek alakultak ki, megkezdődött a hidegháború, s az útkereső emberek valódi válaszokat vártak az egyház vezetésétől. A Vatikán urai ezért nem zárkózhattak be az ősi falak közé, ha nem akarták, hogy a hívek elforduljanak tőlük. Mégsem volt könnyű a nyitás, hiszen olyan kérdésekkel kellett foglalkoznia az egyháznak, amely nem tartozott korábban a „profiljába”: a szexuális élet témája, a drogok terjedése, a fiatalok egyre növekvő kiábrándultsága. Emellett fel kellett ismerni, hogy megtört a katolicizmus egyeduralma, a sokkal emberközelibb protestáns testvérfelekezetek pedig tárt karokkal fogadták a meghasonlott katolikusokat. Nem beszélve azon kisegyházakról, szektákról és vallástalan közösségekről, amelyek kihasználták a reményvesztettséget, és vonzó ígéreteikkel nagy népszerűségre tettek szert. Az emberek igen jelentős hányada pedig a megnövekedett lehetőségek miatt egyetlen örömét az anyagi javak felhalmozásában tartotta, ők egyszerűen elfordultak a vallástól.
II. János Pál kiválóan megérezte a zaklatott világban az egyház szerepének fontosságát, s megadta a kért válaszokat. Hajlandó volt a „kínos” kérdésekre reagálni, amely nem is csoda, hisz még püspök korában Szerelem és Felelősség címmel szexuáletikai írást közölt, azaz nem állt tőle távol a probléma. A gondokat ugyan érzékelte az egyházfő, ám soha nem volt hajlandó a felgyorsult világ devianciáit elfogadni. A homoszexualitást elítélendőnek tartja, amely visszaél az Isten által nekünk adott testtel, mint ahogy a házasság előtti nemi életet is szentségtörésnek értékeli. Ilyen és hasonló kijelentései miatt a szélsőséges konzervativizmus vádját olvasták a fejére, amellyel ugyan ellenségeket szerzett, ám az egyház építő tevékenységét senki nem tudta megkérdőjelezni.
Az elmúlt huszonöt év alapján úgy tűnik, a II. Vatikáni Zsinat újításai jó útra terelték az egyházat. Ugyanakkor azt is mindenki elismeri, hogy a megfelelő vezető nélkül nem lehetett volna érvényt szerezni a száraz paragrafusoknak.
origo.hu
Megvannak a matematikaérettségi hivatalos eredménye
