Pánikreakció

Mióta Kovács László bejelentette, hogy a szocialista pártnak nincsenek ügyei, látványosan csökkent (meredeken zuhant, lefelé bucskázott stb.) a párt népszerűsége. Ezen mi kevéssé bánkódunk, de túlzott jelentőséget sem tulajdonítunk neki. Kovács amúgy is virtuóz módon képes értelmezni és kezelni a belpolitikai jelenségeket, ha ő azt mondja, hogy a pártnak nincsenek ügyei, akkor véresen komolyan gondolja, olyanynyira, hogy ilyen jellegű felvetésekre válaszolni sem hajlandó. Még a New York-i magyar televízió stúdiójából is kivonult, amikor az ottani riporter a párt állítólagos ügyeiről kérdezte. Kovács következetes ember, ami nincs, arról nem szól egy szót sem, beéri azzal, hogy az általa létezőnek vagy fontosnak vélt ügyekről folyamatosan mellébeszél, illetve félretájékoztatja a közvéleményt. A 168 Óra riporterét például nem hagyta faképnél. Türelmesen kifejtette neki, hogy a párt, a kormány és a szép szavakra kiéhezett hírfogyasztó nép között voltak kommunikációs zavarok, de azok elmúltak, most már minden rendben van, átmeneti visszaesés után a párt tovább szárnyal. Szerinte „… az újabb közvélemény-kutatási adatok jelzik, hogy vagy nem voltak reálisak a szeptemberi mérések, vagy pontosak voltak ugyan, de a tendencia megfordult. Az október eleji adatok ugyanis már kiegyenlítődést mutatnak”.

Az október eleji közvélemény-kutatási adatok nem jelzik, és nem mutatják. A tendencia sem fordult meg, kiegyenlítődésnek sincs nyoma. Az október eleji közvélemény-kutatási adatok semmilyen lényeges változást nem regisztráltak szeptember óta. Ha az összes válaszadó körében mért 10 százalékos, a biztos pártválasztók közötti 16 százalékos Fidesz-előny a kiegyenlítődés jele, akkor választásokat tartani is fölösleges. 10-16 százalékos különbség a szocialista számítások szerint döntetlen, és döntetlen esetén a már pozícióban lévő nyer. Ilyen egyszerű ez.

A Gallup szerint az MSZP támogatottsága azért nem csökkent tovább, mert a párt tábora már a „kemény magig” olvadt. Magyarán azok vannak még a szocialisták mellett, akik elhiszik Kovácsnak, hogy a pártnak nincsenek ügyei. Akik hasznos pénzügyi akciónak tartják a brókerbotrányt, Gyurcsányról meg úgy vélik, hogy latens fideszes. Ez a tábor (kb. 1,8 millió ember) tántoríthatatlan és megingathatatlan, számukra minden fillérnyi elsíbolt közpénz a nép nyeresége. Őket nem fogja megrendíteni a növekvő infláció, az adócsökkentésnek hazudott közteheremelés, a romló gazdasági helyzet, de még kedvenc pártjuk pánikszerű kapkodása sem. Az MSZP vezetése tudja, erre a népségre mindenkor, minden körülmények között számíthat, de sokaságuk csak viszonylagos, az újabb győzelmekhez kevés. Számukat nem tudták növelni a kommunikációs ellentámadással, az ifjak Ludas Matyi-projektjével, Ron Werber újbóli csatasorba állításával sem. (A közvélemény-kutatást a választások idején bevált kiértesítő rendszerrel nem lehet manipulálni.)

Újabb trükköket kell kieszelniük, mert az előző kormány rágalmazása és gyalázása, a jóléti rendszerváltásról szóló dajkamese, az árokbetemető gyűlöletkeltés, a tisztakezűséget hirdető ájtatosság bejött egy ideig, de mára kifulladt. Kovács szerint a szocialisták hajlamosak a pánikra. Hozzátesszük, hajlamosak ők a zavarkeltésre, a nép megsarcolására, a tömegek átverésére, a szemérmetlen hazudozásra, a visszataszító képmutatásra is, de csak kétféle esetben. Egyrészt, ha nyeregben érzik magukat, másrészt, ha pánikban vannak. Következésképpen, a kormány tevékenységében semmilyen változást nem észlelünk majd a közeli jövőben.