Harmincmilliárd forintra rúg a Malév Rt. rövid lejáratú hitelállománya – értesült megbízható forrásokból a Magyar Nemzet. Ez azt jelenti, hogy voltaképpen csakis a hitelezők jóindulatán múlott, hogy nem indult felszámolási, esetleg csődeljárás a nemzeti légitársasággal szemben. Úgy tudjuk, hogy a Malév harmincmilliárdos hitelállományából legalább két-, két és fél milliárd forintot tesz ki az az összeg, amellyel a cég a Budapest Airport Rt.-nek már három éve tartozik.
A nemzeti légitársaság tőkehelyzete több mint kritikus. Mint korábban hírt adtunk róla: a cég elveszítette a saját tőkéjét, aminek következtében alaptőke-leszállításra kényszerül. Ennek eredményeként az állami tulajdonost képviselő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. javaslatára a cég vezetése azt tervezi, hogy a december 5-re összehívott közgyűlésen tíz forintra csökkentik a cég jelenleg ezerforintos névértékű részvényeinek értékét. A tulajdonosok szándéka az, hogy az alaptőke leszállítása után a fő tulajdonos ÁPV Rt. hétmilliárd forintért új, zárt körben kibocsátott, névre szóló részvényeket vásárol.
A Magyar Nemzet információi szerint az új, hétmilliárd forintos tőkeemeléshez kormánydöntésre lenne szüksége az ÁPV Rt.-nek. Úgy tudjuk, a kormány nem tűzte napirendre legutóbbi, múlt csütörtöki ülésén a Malév kérdését, s így az ÁPV Rt. igazgatósága nem tudja meghozni a cég feltőkésítéséről szóló döntést. E nélkül pedig aligha lehet friss pénzhez juttatni a Malévot. Nem megerősített információink szerint a kormány éppen a Malév által tervezett rendkívüli közgyűlés napján, december 5-én tűzi napirendre a tőkejuttatás kérdését, ami nem sok jóval kecsegteti a légitársaságot. Értesüléseink szerint a pénzügyminiszter, László Csaba nem támogatja, hogy az ÁPV Rt. a Malév Rt.-nek hétmilliárd forintot juttasson.
Korábbi állításainknak megfelelően újabb dokumentum igazolja azt, hogy a Malév Rt. vezérkara már javakorán értesült a cég nagyarányú vagyonveszteségéről. Mint írtuk, ha a saját tőke és az alaptőke közötti arány kétharmad alá csökken (ami a Malév esetében 66 százaléknak felel meg), az igazgatóságnak haladéktalanul, a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében nyolc napon belül össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. Ezt az igazgatóság nem tette meg, noha a cég könyvvizsgálója, amint az lapunk számára a hét végén kiderült, már a 2002-es üzleti évről szóló pénzügyi jelentésében megemlítette a kritikus mértékű sajáttőke-csökkenést. A 2002-es pénzügyi beszámolóról májusban szavazott a légitársaság közgyűlése, ami azt jelenti, hogy az idén május 5-én kinevezett, Sándor László elnök-vezérigazgató által vezetett menedzsment már az év első felében tudomást szerzett a cég kritikus helyzetéről.
Az információk visszatartása felveti a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló, a PriceWaterhouseCoopers felelősségét is – mutatnak rá elemzők –, hiszen amennyiben az igazgatóság elmulasztja a rendkívüli közgyűlés összehívását, azt a törvény szerint a könyvvizsgálónak és a felügyelőbizottságnak kötelessége kezdeményezni.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
