EU-viták takaréklángon

A legvitatottabb kérdések – így például az Európai Bizottság majdani létszáma és összetétele – nem kerültek terítékre a kormányközi konferencia tegnapi miniszteri fordulóján. A vita főként az EU-külügyminiszter újonnan létrehozandó tisztségéről, valamint az uniós alkotmány majdani módosításának eljárásrendjéről folyt.

Hírösszefoglaló
2003. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió soros olasz elnöksége a hét vége felé szakértői egyeztetést szervez Rómában, s ennek alapján összeállít egy szövegtervezetet a kormányközi konferencia további vitáinak alapjaként – közölte tegnap Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Kovács László elmondta, hogy a résztvevők valamennyien örömmel fogadták a kezdeményezést, mert azt jelenti, hogy konkrét javaslatcsomag kerülhet a hónap végén esedékes külügyminiszteri konklávé elé.
A növekvő bizonytalanságok után most már biztosra vehető, hogy november 28–29-én Nápolyban megtartják azt a sajátos formátumú tanácskozást, amelyről a résztvevők elvben nem távozhatnak addig, amíg megállapodásra nem jutnak. Ezt követően már csak egy miniszteri szintű forduló szerepel a tervekben a néhány nappal később tartandó EU-csúcsig, amelyen meg kellene születnie a végleges megállapodásnak.
A konferencia témái között nem is szerepeltek a legtöbbet vitatott kérdések, köztük az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének, valamint a miniszterek tanácsában alkalmazandó szavazási rendszernek az ügye. A viták főleg az EU-külügyminiszter újonnan létrehozandó tisztségéről, valamint az alkotmány majdani módosításának eljárásrendjéről folytak. A tisztség létrehozásában már egyetértés van, de több küldöttség szerint a „külügyminiszter” szó állam képzetét kelti, ami az unióban nem volna szerencsés. Ezért szerintük inkább a „külügyek képviselőjének” kellene nevezni. Tisztázásra vár a tisztség kettős jellegének pontos tartalma is. A külügyminiszter egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lenne, de vitatott, hogy e két kötődés milyen súllyal jelenjen meg tevékenységében.
A magyar külügyminiszter a kormányközi konferencia során megbeszélést folytatott spanyol kollégájával, Ana Palacióval is. A miniszter asszony közölte, hogy Spanyolország – a baszk kisebbség ügye miatt – továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához. Eközben Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot. A román diplomácia által korábban is használt formulának megfelelően azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Kovács László megbeszélést folytatott Lettország külügyminiszterével is, aki írásban is jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak a javaslatot. Ugyanakkor Juhász Endre integrációért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén kijelentette: nem esélytelen a kisebbségek jogainak az uniós alkotmányban való megjelenítése, „amire akkor van esély, ha Magyarország ezt az igényét határozottan végigviszi, az azonban nem lenne helyes, ha az ország vétójogával fenyegetőzne”.
***
Brüsszel bírálta Izraelt.
Az Európai Unió–Izrael társulási tanács kétnapos brüsszeli ülésének végén az EU kemény hangú nyilatkozatban ítélte el Izrael számos, palesztinokkal szembeni lépését. Elsősorban a Ciszjordániában épülő falat érte kritika, amely Tel-Aviv szerint megakadályozhatja a lakosait fenyegető merényleteket. A brüsszeli bizottság ezzel szemben úgy véli, bár még nem építették fel a védművet, máris sok ezer palesztin létfenntartását érinti hátrányosan. A jelentés kiemeli továbbá, hogy a sokat hangoztatott, két államról szóló elképzelést ez a megoldás fizikailag kivitelezhetetlenné teszi. Ugyanakkor elítélték azt az izraeli gyakorlatot is, miszerint a zsidó telepek építését nem állították le a palesztin területeken, hanem egyre növekvő ütemben fejlesztik azokat. Az unió ezt a politikát a „béke gátjának” minősítette. Az Izraelt ért kritikák mellett Brüsszel elítélte az egyre intenzívebb palesztin merényleteket is. Izrael a kemény nyilatkozat előestéjén bejelentette, ismét felvette a kapcsolatot az Európai Unió közel-keleti megbízottjával, akit mostanáig a Jasszer Arafattal történt találkozója miatt bojkottáltak. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.