Az Európai Unió soros olasz elnöksége a hét vége felé szakértői egyeztetést szervez Rómában, s ennek alapján összeállít egy szövegtervezetet a kormányközi konferencia további vitáinak alapjaként – közölte tegnap Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Kovács László elmondta, hogy a résztvevők valamennyien örömmel fogadták a kezdeményezést, mert azt jelenti, hogy konkrét javaslatcsomag kerülhet a hónap végén esedékes külügyminiszteri konklávé elé.
A növekvő bizonytalanságok után most már biztosra vehető, hogy november 28–29-én Nápolyban megtartják azt a sajátos formátumú tanácskozást, amelyről a résztvevők elvben nem távozhatnak addig, amíg megállapodásra nem jutnak. Ezt követően már csak egy miniszteri szintű forduló szerepel a tervekben a néhány nappal később tartandó EU-csúcsig, amelyen meg kellene születnie a végleges megállapodásnak.
A konferencia témái között nem is szerepeltek a legtöbbet vitatott kérdések, köztük az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének, valamint a miniszterek tanácsában alkalmazandó szavazási rendszernek az ügye. A viták főleg az EU-külügyminiszter újonnan létrehozandó tisztségéről, valamint az alkotmány majdani módosításának eljárásrendjéről folytak. A tisztség létrehozásában már egyetértés van, de több küldöttség szerint a „külügyminiszter” szó állam képzetét kelti, ami az unióban nem volna szerencsés. Ezért szerintük inkább a „külügyek képviselőjének” kellene nevezni. Tisztázásra vár a tisztség kettős jellegének pontos tartalma is. A külügyminiszter egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lenne, de vitatott, hogy e két kötődés milyen súllyal jelenjen meg tevékenységében.
A magyar külügyminiszter a kormányközi konferencia során megbeszélést folytatott spanyol kollégájával, Ana Palacióval is. A miniszter asszony közölte, hogy Spanyolország – a baszk kisebbség ügye miatt – továbbra sem tartja elfogadhatónak a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében benyújtott magyar javaslatot, de megígérte, hogy igyekszik hozzájárulni az elfogadható megoldás megtalálásához. Eközben Mircea Geoana román külügyminiszter támogatásáról biztosította a javaslatot. A román diplomácia által korábban is használt formulának megfelelően azonban tett egy módosító indítványt is. Eszerint a szöveg nem a nemzeti és etnikai kisebbségek, hanem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogairól tenne említést. Kovács László megbeszélést folytatott Lettország külügyminiszterével is, aki írásban is jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak a javaslatot. Ugyanakkor Juhász Endre integrációért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén kijelentette: nem esélytelen a kisebbségek jogainak az uniós alkotmányban való megjelenítése, „amire akkor van esély, ha Magyarország ezt az igényét határozottan végigviszi, az azonban nem lenne helyes, ha az ország vétójogával fenyegetőzne”.
***
Brüsszel bírálta Izraelt.
Az Európai Unió–Izrael társulási tanács kétnapos brüsszeli ülésének végén az EU kemény hangú nyilatkozatban ítélte el Izrael számos, palesztinokkal szembeni lépését. Elsősorban a Ciszjordániában épülő falat érte kritika, amely Tel-Aviv szerint megakadályozhatja a lakosait fenyegető merényleteket. A brüsszeli bizottság ezzel szemben úgy véli, bár még nem építették fel a védművet, máris sok ezer palesztin létfenntartását érinti hátrányosan. A jelentés kiemeli továbbá, hogy a sokat hangoztatott, két államról szóló elképzelést ez a megoldás fizikailag kivitelezhetetlenné teszi. Ugyanakkor elítélték azt az izraeli gyakorlatot is, miszerint a zsidó telepek építését nem állították le a palesztin területeken, hanem egyre növekvő ütemben fejlesztik azokat. Az unió ezt a politikát a „béke gátjának” minősítette. Az Izraelt ért kritikák mellett Brüsszel elítélte az egyre intenzívebb palesztin merényleteket is. Izrael a kemény nyilatkozat előestéjén bejelentette, ismét felvette a kapcsolatot az Európai Unió közel-keleti megbízottjával, akit mostanáig a Jasszer Arafattal történt találkozója miatt bojkottáltak. (MN)

Ruszin-Szendi "Slava Ukraina" köszöntése csak a jéghegy csúcsa, már a Nemzetbiztonsági Bizottságnál az ügy