Tizenöt kilós „érvelés”

A vasárnapi helikopter-katasztrófáért egy olyan eszköz felelős, amelynek szándékolt és spontán elterjedése súlyos fejtörést okoz a gerillaharcban lekötött hatalmak haderőinek éppúgy, mint a terrortámadásoktól tartó civil intézményeknek. Tömege a húsz kilót sem éri el, egy-másfél méter hosszú, primitív működésű, és így akár egy írástudatlan harcos is súlyos pusztítást képes végezni alkalmazásával. A vállról indítható légvédelmi rakéták napjainkra az egyik legveszélyesebb fegyverfajtává váltak, amellyel érzékeny veszteség okozható még az óriási erőfölényben lévő ellenfélnek is. A csapások elszenvedője pedig a sors iróniájából kifolyólag sokszor éppen az a két hatalom – Oroszország és az Egyesült Államok –, amely a legtöbb erőfeszítést fektetett kifejlesztésükbe és gyártásukba.
Vasárnap 15 – részben szabadságolt – amerikai katona fizetett életével, amikor iraki gerillák szovjet-orosz Sztrela–2, 3, esetleg Igla rakétákkal (SA–7, 14, 16) lelőtték Chinook helikopterüket – újabb eszkalációs lépcsőfokot jelezve az iraki konfliktusban. A nehezen kivédhető fegyverfajta eddigi legnagyobb csapását azonban még tavaly a csecsenföldi orosz erők szenvedték el: talán orosz eredetű Igla vagy amerikai gyártmányú Stinger rakétákkal lőtték le a lázadók Mi–26-os helikopterüket, több katona halálát okozva, mint ahány tengerész elpusztult a Kurszk katasztrófájában.
A katonai helikopterek és repülőgépek mindazonáltal rendelkeznek némi védelemmel, amely a vállról indítható rakéták megsemmisítési valószínűségét jócskán tíz százalék alá csökkenti a gyakorlatban. Nem így a több száz utassal megrakott utasszállító gépek, amelyek teljesen védtelenek. A tavaly Kenyában megtámadott izraeli utasszállítónak szerencséje volt, a rakéták hőkeresői alighanem öregek voltak.
A Szovjetunió felbomlása azonban a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólagos forrása a szaknyelv által Manpadsnak nevezett fegyverkategória elterjedésének, proliferációjának. Felelősek érte a rosszul őrzött kelet-európai fegyverraktárak és gátlástalan szabadúszó fegyverkereskedők is, ám Washington sem tud elszámolni több száz eladott rakétájával. Kína vonatkozó exportpolitikája is „liberálisnak” mondható.
A veszélyre egyre többen figyelnek fel. A magyar védelmi miniszter iraki látogatásakor első ízben vetették be a honvédség An–26-osára felszerelt infracsapda-kilövőket, amelyek képesek eltéríteni a rakétákat. Sürgőssé azonban csak Juhász Ferenc utazása előtt vált a potenciálisan életmentő berendezés, információnk szerint a magyar gépek korábbi, mintegy tucatnyi iraki útjain még fel sem volt szerelve.