Szörényi Levente 1994-ben a Balaton-felvidéki Bács-hegyen találta meg azt a helyet, ahol két szenvedélyének, a zeneszerzésnek és a borászatnak egyszerre hódolhat. A Káptalantóti és Mindszentkálla között elterülő Bács-hegy vulkanikus eredetű, bazaltos talaján teremnek azok a szőlők, amelyekből igazán karakteres, testes, finom savakkal és jellegzetesen minerális ízzel rendelkező borokat készít fiával, Örssel.
Szörényi Levente legendás zenei történetei
A boraik bemutatása mentén induló beszélgetés a legendás zenei történetek felé is elvitte a közönséget. Az István, a király előadással kapcsolatban is mesélt a zeneszerző: –
Az egyik barátom nagymamája, amikor meghallotta a Szent Istvánról szóló darab hírét, rögtön azt kérdezte: ezt lehet? És ebben a kérdésben benne van minden
– mondta. A zenei történetek mellett a közönség Dobos László gitárművész, az FG-4 Illés- és Fonográf-emlékzenekarok alapítója előadásában Illés-dalokat is hallhatott: „Szemeidben hideg tűz ég / Ismeretlen furcsa mélység / Oly különös, igen / Oly különös lány vagy” – énekelte Dobos László. A zeneszerző mosolyogva hallgatta a dalt, majd elárulta: – Ezen a dalon tetten érhető a Beatles-rajongásom.
Megkérdeztük Szörényi Leventét, hogy alakult ki a két terület, a zene és a bor iránti érdeklődése.
Sorsszerű minden az ember életében. Az iskola, a találkozások, a zene. Egyik a másikból következik. Az ember először zenész, aztán menet közben felnőtté válik, megkóstolja a borokat. Kovács Kati énekli Adamis Anna dalában: „A zene az a bor.” Összefügg e kettő egymással
– szögezte le a zeneszerző, majd elmesélte, hogy a zene a családjukban generációs következmény. – A felmenőim komolyan foglalkoztak a zenével. Gyerekkoromban hegedültem, aztán a Fonográf miatt elővettem újra, de alapvetően a pengetős a hangszerem – magyarázta. A népzenéhez fűződő kapcsolatáról elmondta, hogy gyerekkora óta megvan, a rádióban is hallott eredeti népzenei műveket és az iskolában is volt népdaléneklés. – Ez beleivódott az emberbe. Később természetesen komolyabban tanulmányoztam a Kárpát-medence népzenéjét, elvégre Bartók és Kodály országa vagyunk. A sikereikkel kapcsolatban hozzátette: –
Mindig a közönségen múlik, hiszen, ha az elején kifütyültek volna a saját számainkkal, akkor nem lett volna sikerünk. A közönség mai napig szereti a dalainkat, bár a rádiók ritkán játsszák.
A beszélgetés során szó volt a táncdalfesztiválról, a Ki mit tud?-ról és az Illés-együttesről is. – Az István, a király nem jött volna létre az Illés együttes nélkül, ezek zenei fejlődési folyamatok. Most készülőben van egy olyan összeállítás, ami a négy színpadi művemet hozza össze, hogy egy este alatt elő lehessen adni. Ez nem lesz egyszerű dolog – osztotta meg a zeneszerző. Szóba került Bródy Jánossal való kapcsolata is, hiszen hatvan éve kezdődött a közös munkájuk. – Bródyval az együttműködés már régen elhalványult, de születésnapomra küldött pár sort, felköszöntött és írta, hogy legyünk békében. Ez rajtam nem múlik – mondta Szörényi Levente.
Végül a 2000-es évek elején létrehozott Holdvilágárok Alapítványról is beszélgettünk. –
Amióta az eszemet tudom, apám és baráti köre nagy érdeklődéssel kutatta az ősi múltat, ezért vonzódhatok én is a történelmi témákhoz. A Holdvilágárok régészeti emlékeit, eddig feltáratlan leleteit kutattuk, de több mint 20 év után átadtuk a Pázmány Péter Egyetem régészeti tanszékének a további feltárást
– foglalta össze a zeneszerző.
A rendezvényen egyedi készítésű Szörényi-tortával köszöntötték a szervezők az énekes-dalszerzőt 80. születésnapja alkalmából. A torta különlegessége, hogy a krémbe és a tésztába a család által készített rozébort és pálinkát keverték.
