Budapesten az árszínvonal már jelenleg is a legmagasabb a kelet-közép-európai nagyvárosok között, ugyanakkor az átlagjövedelem vásárlóerejét tekintve Prága, Ljubljana, sőt Bukarest is megelőz minket. Jövőre az infláció mértékét meghaladó energiaár-emelés, a közlekedési tarifák drágulásai és az áfaváltozások tovább növelik a lakosság terheit. Az árindex változását illetően a piackutatók előrejelzései között konszenzus látszik kialakulni, így a következő évi általános infláció mértékét 5,9–6,5 százalék között prognosztizálják.
Jövőre emelkednek az élelmiszerek árai, az e termékek zömére jellemző eddigi 12 százalékos áfatartalom 15 százalékra nő. A feldolgozatlan élelmiszereknél már megindult ez az áremelkedési folyamat, amely hajtani fogja a jövő évi inflációt – véli Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője.
Ezen a területen a szakember az infláció mértékét meghaladó, 8-9 százalékos áremelkedést jósol. Valószínűsíthető, hogy a fogyasztók elsősorban az áruházláncok akcióira fókuszálnak majd, s ezzel a kiskereskedőknek egyre nehezebb versenyezniük. A most elfogadott jövedéki adóemelés az élvezeti cikkek árát emeli jelentősen: a hazai előállítású szeszes italokért várhatóan 11–15 százalékkal, míg a cigarettákért 15–23 százalékkal kell többet fizetni.
A háztartások lakásfenntartási költségei a villamos energia áfájának 13 százalékos emelése miatt szintén magasabbak lesznek, az áfaemelés leginkább a fűtés és világítás költségeit növeli – tájékoztat Liskáné Pólya Lenke, az Ecostat KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet munkatársa. A lakossági távhő október 1-jétől 9,1 százalékkal már nőtt, ám az erre vonatkozó háromszázalékos áfaemelés miatt januártól további emelkedésre lehet számítani. Mivel a nyugdíjasoknál az energiaköltségek nagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kiadásokon belül, ezért az áremelkedés hatása náluk arányaiban jobban érződik majd – mutat rá Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő szakértője. Az Ecostat elemzése kimutatja, a nyugdíjasok közül is az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket érinti a leghátrányosabban az áremelkedés.
Az elemzések szerint jövőre a tartós fogyasztási cikkeknél érvényesül leginkább a forint árfolyamának hatása, akárcsak a ruházkodás esetében, ahol egyre erősebb szezonális hatás várható: a szezon elején tapasztalható erős keresletemelkedést jelentős viszszaesés követi. A fogyasztók takarékossága hátrányosan befolyásolhatja a szolgáltató szférában tevékenykedőket, a vendéglátók pedig tarthatnak attól, hogy az emberek kevesebbet járnak majd étterembe.
A nagy piackutatók előrejelzései megegyeznek abban, hogy jövőre a lakossági fogyasztás növekedési üteme csökken, mértéke a Kopint-Datorg szerint 4,6 százalék lesz.
origo.hu
Elindult Szijjártó Péter YouTube-csatornája
