Nem először próbálja az állam, illetve a turai önkormányzat jobb belátásra bírni a Szingapúrban élő cégtulajdonost, Sachidananda Sukumart. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly százhuszonötmillió forintnyi bírságot szabott ki rá, de ő megfellebbezte. Vetettek ki többmilliós helyi ingatlanadót, mindhiába.
Az egykor pártállami kézben levő, neoreneszánsz stílusú kastélyt még a műemlékvédelmi törvény megalkotása előtt adták a magáncég birtokába. Így igen nehéznek tűnik a nemzeti kincsként számon tartott épületcsoport viszszaszerzése. Ráadásul az elmúlt tizenhárom évben szinte alig nyúltak hozzá, emiatt egyebek közt a tetőszerkezet is tönkrement.
*
Komoly tervei voltak a Bahamákon bejegyzett anyacég alapította budapesti Sura Kft. külföldi tulajdonosának, amikor a rendszerváltás idején, 1990-ben 125 millió forintért hozzájutott a turai Schossberger kastélyhoz. Luxushotelt álmodtak az Ybl Miklós által tervezett épületbe és a körülötte lévő parkba. Arra számítottak, hogy a magyarországi világkiállítás után jól jövedelmezhet majd a Budapesttől alig fél órányira működő szálloda az M3-as közelében. Ráadásul a kastély alatt kiváló minőségű termálvíz is fakad, ami szintén növelhette volna a hely vonzerejét és értékét. De a szép tervekből nem lett semmi. A hazai rendezésű világkiállítás elmaradt, és a gyönyörű épületegyüttes lassú pusztulásnak indult.
– Sok mindent megpróbáltunk, hogy az indiai urat jobb belátásra bírjuk – panaszolja Tóth István, Tura polgármestere. – Például ingatlanadót vetettünk ki az épületre. Amikor a tulajdonos az idei első fél évre kiszabott hétmillió forintot nem fizette be, végrehajtást kértünk. Végül szó szerint az utolsó percben jelent meg a cég magyarországi képviselője, és fizette ki a tartozást. Most hasonlóképpen állunk a második félévi adóval is. De ez csak tüneti kezelésre jó, sokkal több lehetőségünk nincs arra, hogy viszszaszerezzük, ami a mienk. Ebben segítségünkre lehetne a műemlékvédelmi törvény idevágó passzusa a nemzeti kincsek állami tulajdonban tartásáról. Épp ezért számítunk az örökségvédelmi hivatal közreműködésére.
– Százhuszonötmillió forintos örökségvédelmi bírságot szabtunk ki tavaly ősszel a tulajdonos cégre, és elrendeltük a kényszer-helyreállítást – tájékoztatott Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. – Ettől megijedhettek, mert kötöttek egy 200 milliós szerződést a gödöllői Architekton Építő és Műemlék-felújító Rt.-vel, amely idén márciusban elkezdte a tető felújítását. Épp novemberben kellett volna befejezniük. Nyár közepén azonban lebontották állványaikat, és elvonultak. Ugyanis a tulajdonos ismét nem tartotta be a szerződésben foglaltakat. De legalább addigra a födémet kicserélték. Így végül is nem ázik be az épület.
A hivatal következő lépése a kényszerkisajátítás lehet. Ezekben a napokban küldték el a tulajdonosnak azt a felszólítást, ami kötelezi a kastély teljes helyreállítására. Amennyiben ennek nem tesznek eleget a megszabott határidőn belül, akkor az örökségvédelmiek a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz fordulnak, és átadják az ily módon újra állami tulajdonba kerülő kastélyt. Ha megnyerik a pert… A kastély mostani birtokosainak ugyanis fellebbezési joguk van, tehát akár bíróságon is folytatódhat az ügy.
Megpróbáltuk kipuhatolni, milyen tervei vannak a Sura Kft.-nek Turán. A cég magyarországi ügyeit intéző ügyvéd, Bényi László közölte: nincs fölhatalmazva arra, hogy erről nyilatkozzon. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a kastély megvásárlása után a tulajdonos azért függesztette fel az alig megkezdett munkákat, mert elégedetlen volt a közműfejlesztés mértékével, illetve a befektetés gazdasági mutatói sem alakultak túl kedvezően. Viszont úgy tűnik, továbbra sem akar lemondani tulajdonosi jogairól.
Az Országgyűlés még az Antall-kormány idején határozott az ország legjelentősebb műemlékeinek állami kézben tartásáról. Ez ma körülbelül kétszázhetvenöt ilyen jellegű ingatlant érint. Közülük sok szociális intézményként, kórházként működik, de vannak, amelyek kiürítve, elhagyottan várnak sorsukra. A még mindig képlékeny állapotban levő kastélyprogram-tervezet leginkább az utóbbiak sorsára keres megoldást. Ez lehetne a magántőke bevonása az állami tulajdonba úgy, hogy a birtokos továbbra is az állam maradna. Azonban épp a műemlékvédelmi törvény nehezíti az idegenforgalmi hasznosítást, mert kérdéses, hogy ki tartsa karban, illetve üzemeltesse ezeket az épületeket.
Elmaradt a felújítás
A francia neoreneszánsz stílusú turai kastélyt Ybl Miklós tervei szerint Schossberger Zsigmond építtette 1883-ban. A II. világháború után, 1946-tól iskolaként működött 1974-ig. Ekkor életveszélyessé nyilvánították. Később a helyi tanács 1981-ben átadta a kezelői jogot a Pallas Lapkiadó Vállalatnak, amely szovjet lapszerkesztők pihenőjévé kívánta átalakítani a műemléket, de a tető kijavítása helyett a pince és az első szint szétverésével kezdték a felújítást. Bár a Pallas vállalta, hogy tíz év alatt rendbe teszi az épületet, ez elmaradt. Ilyen előzmények után jutott hozzá a Sura Kft. a kastélyhoz, amelynek értéke szakértők szerint az évtizedes hányattatások miatt alig növekedett. Helyreállításának költségei viszont akár milliárdokra is rúghatnak.
origo.hu
Orbán Viktor egyetért Robert Ficoval: Ursula von der Leyen javaslata csődbe vinné Európát!
