Demeter Ervin (Fidesz) az azonnali kérdések órájában arról érdeklődött Medgyessy Péter miniszterelnöktől, hogy a kormány tagjai milyen kapcsolatban voltak Kulcsár Attilával, a brókerbotrány egyik fő gyanúsítottjával. Megemlítette Kulcsár határidőnaplóját, és azt a letartóztatott brókernek tulajdonított feljegyzést, melyben Kulcsár azt írja: „A 2002. évi választásokat megelőzően felkerestek a jelenlegi kormány magas rangú vezetői, hogy támogassam választási kampányukat, és vegyek részt pénzügyeik bonyolításában is. Én ennek eleget is tettem, mivel baráti szálak kötöttek hozzájuk. A K&H Bank és a Britton is támogatta pénzügyileg az MSZP választási kampányát.” Demeter azt kérdezte Medgyessytől: kért-e magyarázatot kormánya tagjaitól az ügyben.
Medgyessy válaszában elmondta: azt kell bizonyítani, hogy a kormánytagok és Kulcsár találkozói mögött bűncselekmény áll. Ha ezt bebizonyítják, akkor senki nem kerülheti el a felelősségre vonást – tette hozzá. Arra kérte a képviselőt, hogy a „tulajdonított” kifejezést ne használja a T. Házban.
Medgyessy Péter – akkor még miniszterelnök-jelöltként – a Pilvaxban tett ígéreteit kérte számon Kósa Lajos (Fidesz). Mint mondta, azok egy része (például 1,2 millió hektár erdő telepítése) már akkor fizikai képtelenség volt, más (800 kilométer új autópálya) pedig mára vált azzá. Mikor részesednek az önkormányzatok az áfa-bevételekből, mikor emelik 30 százalékra a hallgatói normatívát, mikor lesz 38 órás munkahét? – kérdezte többek között Kósa Lajos debreceni polgármester. A kormányfő elmondta: az ígéretek 2006-ig szóltak. A politikus hozzátette: sok esetben olyan ígéreteket tulajdonítanak neki, ami el sem hangzott, így számon se lehet kérni.
Szalai Annamária (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány és a szocialisták kézi vezérléssel irányítják a közszolgálati médiát. Példaként említette Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének az üzenetét Friderikusz Sándor hangpostáján, illetve azt, hogy Medgyessy Péter Ragáts Imrével, az MTV elnökével történt találkozója után felmentették a Híradó főszerkesztőjét, új miniszterelnöki interjúsorozat indult, és Medgyessy nevelt lánya, Tornóczky Anita is új műsorral jelentkezett a közszolgálati csatornán. Szalai úgy vélte: a miniszterelnök közpénzből vett tévét magának.
Medgyessy válaszában elmondta: a közmédia vezetőivel csak finanszírozási, jogszabály-változtatási vagy olyan ügyben szokott beszélni, hogy interjút kérnek tőle. Hozzátette: a nem állami televízióknál is meg fogják nézni, honnan származik a pénz.
Az ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalásukban bírálták a kormányt az Európai Unió országjelentésében foglalt elmarasztalások miatt. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: Kovács László külügyminiszter bagatellizálta az unió véleményét, és „gyáván az előző kormányra mutogatott”. Ez az országjelentés azonban már a Medgyessy-kabinet másfél éves tevékenységéről és vállalásairól szólt. A politikus kiemelte, hogy az Európai Unió kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, a pénzügyi egyensúly megbomlását és a mezőgazdaság felkészülését a csatlakozásra. A külügyminiszter szerint ennek a jelentésnek az a célja, hogy a hiányosságokra felhívja a csatlakozó országok figyelmét. Kovács László összességében pozitívnak értékelte a dokumentumot, és megjegyezte: az előző kormány idején sokkal több elmarasztalásban részesült Magyarország. Arról is szólt, hogy a kritizált árfolyam-politika miatt elsősorban nem a kormányt, hanem a jegybankot terheli a felelősség. Egy hasonlattal élve kifejtette: a Fidesz bírálata olyan, mint amikor a váltófutásban az ötven méter hátrányt felhalmozó harmadik futó számon kéri az utolsótól, hogy miért nem faragta le lemaradását mindjárt az első ötven méteren. Medgyasszay László, az MDF frakcióvezető-helyettese az agrárium helyzetét taglalta, és bírálta a kormányt, amiért „szocialista hatalmi harcok, lobbiérdekek miatt késlekedtek az uniós felkészülésben”. Az MDF-es politikus közölte: Dávid Ibolya pártelnök kezdeményezi a nemzeti agrárkerekasztal összehívását, és ennek előkészítésére négypárti egyeztetést javasol.
Németh Imre szakminiszter szerint reális az unió értékelése, de a lemaradásért az előző kormány a felelős. A miniszter szerint az Orbán-kabinet nem készítette elő az EU-támogatások befogadására alkalmas rendszert, csupán egy használhatatlan tanulmányt hagytak a mostani kormányra. Elviekben egyetértett az agrárkerekasztal összehívásával, de megjegyezte, hogy az utóbbi két hétben az ellenzék nem jelent meg a földkérdésről szóló négypárti egyeztetéseken, így szerinte nem lehet komolyan venni konszenzusszándékát.
Medgyasszay lapunknak nyilatkozva megdöbbentőnek tartotta Németh Imre reagálását. Felháborítónak nevezte, hogy a miniszter válaszában az előző kormányra igyekezett áthárítani a felelősséget. Utalt arra, hogy az uniós figyelmeztetés a kormány által vállalt menetrend be nem tartásának szólt. – Főként érthetetlen ez a miniszteri válasz attól a Németh Imrétől, akinek e helyzetben nagyobb szerénységgel kellene a kérdést kezelni – fogalmazott.
– Bukásuk esetére a szabad demokrata holdudvarhoz tartozó káderek túlélését biztosítaná az oktatási tárca által létrehozandó új közoktatási kht. – vélekedett Pánczél Károly (Fidesz). Erre reagálva Szabados Tamás oktatási államtitkár hangsúlyozta: a társaság a közoktatási szakmai-fejlesztési projektekre és a stratégia összehangolására alakul, vezetői posztjára pályázatot írnak ki. Tagadta Pánczél állítását, amely szerint az ÁSZ kritikát fogalmazott meg az üggyel kapcsolatban.
Az Országgyűlés tegnap elfogadta az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozásáról szóló törvényt, amely szigorúbbá teszi az alkalmazottak bejelentési kötelezettségének ellenőrzését.
A cégeket közvetlenül, a fogyasztókat pedig közvetve terhelik majd azok az új adónemek, amelyeket tegnap megszavazott az Országgyűlés. Ez alapján vetik majd ki a környezetterhelési díjat. Ezt az adónemet a levegőt, a vizet, a csatornát, a talajt terhelő anyagot kibocsátó vállalkozásoknak kell megfizetniük a költségvetésnek; a környezetterhelési díjat az egyes cégek által kibocsátott károsanyag-mennyiség után állapítanák meg, mértéke minden egy kilogramm kibocsátott kén-dioxid után hatvan forint lesz, talajba juttatott szenny- és használt víz után pedig köbméterenként 120 forint lesz.
Nagyjából tízmilliárd forintnyi közvetlen bevételt remél a Pénzügyminisztérium az energiaadó kivetésétől. Ez az adónem a közüzemi szolgáltatókat, az energiakereskedőket és a szabad energiapiaci átlépésre feljogosított nagyfogyasztókat sújtja; az értékesített vagy vásárolt villamos energia után megawattóránként 186 forintot, a földgáz esetében pedig gigajoulonként 56 forintot kell majd fizetni.
***
EP-választás: Fideszes javaslat. Külön kétharmados törvényben szabályozná a Fidesz a külképviseleteken történő szavazást az európai parlamenti választáson – jelentette be Áder János frakcióvezető tegnap. Az indítványt a politikus azzal indokolta, hogy a voksolás egyéb részleteit, amelyekben nagyrészt konszenzus van a kormányoldal és az ellenzék között, mielőbb el tudná fogadni az Országgyűlés. A külföldön tartandó voksolásról pedig tovább egyeztethetnének. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: nagyon reméli, hogy meg tudnak egyezni a külképviseleteken történő szavazásról. Ha most nem, akkor miért éppen februárban sikerülne a megegyezés? – tette fel a kérdést a politikus. Lendvai hangsúlyozta: ha nem születik megállapodás, akkor bárki megtámadhatja majd az egész európai parlamenti választást.
***
Paks: vita a házelnökkel Koltai Tamás (Fidesz) tegnap a parlamentben nem mondhatta el interpellációját Medgyessy Péternek, illetve azonnali kérdését a paksi atomerőművel szocialista politikusok által kötött megbízási szerződések ügyében, mivel Szili Katalin házelnök szerint ezek a kérdések nem tartoznak a miniszterelnök hatáskörébe. A képviselő ezt követő sajtótájékoztatóján kijelentette, az arrogáns kormányzati politizálás újabb megnyilvánulása, hogy az ellenzéki képviselőkbe az Országgyűlésben is belefojtják a szót. Vita alakult ki Szili Katalin és Koltai Tamás között abban is, hogy a paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló bizottság mandátuma lejárt-e vagy sem. A házelnök szerint november 7-én be kellett fejeznie munkáját a testületnek, ugyanis a 60 napos határidő a bizottság tagjainak megválasztásától kelteződik. A fideszes bizottsági elnök viszont azzal érvelt, hogy az alakuló ülésen, szeptember 16-án a kormánypárti képviselőkkel egyetértve abban maradtak, hogy a mandátumuk attól a naptól számítva hatvan napig tart.
origo.hu
Nem fogja elhinni, milyen módszerrel lopott a tolvaj trió a kecskeméti áruházban
