Diplomáciánk óriási győzelmének nevezte a szlovák miniszterelnök, hogy a kisebbségek kollektív védelméről szóló magyar indítvány kimaradt az EU alkotmányának tervezetéből. Mikulás Dzurinda elismerte, hogy a külügyminiszteri konklávén kompromisszumos megállapodás született, a szlovák siker – szerinte – ezzel együtt is egyértelmű, mert a végső megoldás szerint a nemzeti kisebbség „kollektív jogainak nincs esélye az uniós alkotmányban”. Kovács László külügyminiszter ezzel ellentétben azt nevezte a leglényegesebbnek, hogy a kisebbségi jogokra utaló formula bennmaradt az olasz elnökség által készített összefoglaló és kiegészítő tervezetben.
A nápolyi tanácskozáson szó esett még az európai keresztény gyökerek megemlítéséről, de ez konkrét javaslatként nem szerepel az olasz előterjesztésben. A nézeteltérések változatlanul nagyon erősek e kérdéskörben, elsősorban Franciaország, Belgium, Finnország és Törökország tartja teljesen kizártnak annak elfogadását. A megerősített együttműködés, a védelmi politika kérdéseit munkavacsora keretében vitatták meg a külügyminiszterek, s az olasz elnökség szombati előterjesztésébe már belevették az előterjesztett német–francia–brit javaslatot.
Franco Frattini, az EU soros elnökségét ellátó olasz külügyminiszter kiemelte, hogy a védelmi kérdések terén széles körű egyetértés, „közös látásmód” alakult ki az államok között, és nagymértékben közeledett egymáshoz az országok álláspontja az egy biztos, egy szavazat tekintetében is.
A külügyminiszterek megvitatták még az intézményi kérdések teljes körét, felvetették azt is, hogy a külügyminiszter legyen-e a tanácsi testület vezetője. A minősített többségi szavazás terén változatlanul vita dúl a tagorszá-gok között. A nizzai szerződésben megfogalmazott lakosságarányú súlyozott többség rendjéhez elsősorban Spanyolország és Lengyelország ragaszkodik, míg más országok a konvent által javasolt szabályokat vennék át.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
