Határozatában az SZNT kinyilvánítja a közösség akaratát az autonómiára. Hogyan, milyen lépések következtében teljesülhet ez a szándék?
– Az SZNT-ben minden személy egy település vagy településcsoport küldöttje, tehát a helyi polgári gyűlések akaratából született a döntés, hogy igénylik Székelyföld autonómiáját. Az első lépés most a statútumtervezet román nyelvű változatának nyilvánosságra hozatala, ugyanis kitűnt az elmúlt két hét nyilatkozatözönéből, hogy azok, akik állást foglaltak a kérdésben, nemigen tanulmányozták az eredetit. Így hát véglegesítettem a román nyelvű tervezetet – azért tervezet, mert az SZNT, a települési székely tanácsok és polgári gyűlések határozata úgy szól, hogy ezt még kiegészítjük, illetve módosítjuk azon javaslatok alapján, amelyek a közületi vitákban megfogalmazódnak. Már alakul a német és angol változat is, mert hamarosan külföldi sajtóértekezleten is bemutatjuk a Székelyföld autonómiatörekvéseit, így akarjuk a nemzetközi nyilvánosság elé vinni a kérdést. A következő fontos lépés mihamarabb véglegesíteni a statútumtervezetet. Ezt január végéig szeretnénk megtenni, s akkor tartunk egy rendkívüli ülést, hogy a tanács a végleges szöveget jóváhagyja. A román parlament elé terjesztés módját a házszabályok és az alkotmány rendelkezései alapján választjuk ki: benyújthatja a tervezetet egy szenátor, egy képviselő vagy ezek csoportja, és nyilván törvénykezdeményező hatásköre van a kormánynak is. Természetes, hogy a kormánynak is elküldjük a statútumtervezetet, és megkeressük vele az államelnököt és a két ház elnökét is, azon kívül, hogy felkérünk magyar nemzetiségű parlamenti képviselőt, hogy nyújtsa be azt a törvényhozáshoz. Hogy mikor kerülhet a plénum elé, az a parlamenti munkától függ. De ez is jelzi, hogy csakis a parlamenti demokrácia eszközével óhajtunk törvényerejű statútumot elnyerni, s az ebben feltüntetett hatásköröket, jogosítványokat és intézményrendszereket kiépíteni, illetve gyakorolni. Abban a pillanatban, amikor Bukarestben benyújtottuk a statútumtervezetet, megkeressük az Európai Parlamentet, annak képviselőit és szakbizottságait, az EU–Románia vegyes bizottságot, és az Európa Tanácsot, amely a 2003/1334-es határozata értelmében a regionális autonómiát a nemzeti közösség önazonossága védelmének egyik legfontosabb eszközeként írta le.
– A román politikum hevesen kirohant ezen elképzelések ellen, ami nem volt meglepő, de azt is megtapasztalhattuk az elmúlt több mint tíz év során, hogy a kisebbségvédelmi kérdéskört tekintve Európa is fölöttébb szűkkeblű.
– Így van, de ne feledjük, hogy lépéseink révén most mindegyik demokratikus környezetben szembesülnek ilyen autonómiaigénnyel, statútumtervezet formájában, amire eddig nem volt példa. Az ET 1334-es határozata kapcsán ez lesz az első ilyen megkeresés, amely jelzi azt, hogy az európai integráció során éppen ezen határozat alapján – amely visszautal az unióban alkalmazott területi autonómiákra – Székelyföld is ilyen régióvá akar válni, eurorégió minősítéssel, de az ott többségben lévő székelység magyar nemzeti önazonossága védelmében is kapna hatásköröket és jogosítványokat. Az EU korábban hozott már egy határozatot az uniós állampolgárságról, amelyben mindhárom autonómiaforma szerepel mint demokratikus eszköz a sajátos nemzeti önazonosságú közösségek védelmére. Abban felsorolják a területi és a személyi elvű autonómiát, illetve a különleges státusú önkormányzatok sajátos jogállását is, így az EU-nak is választ kell adnia arra, hogy a saját határozatainak megfelelően megvalósulhat-e a teljes és tényleges egyenlőség a Székelyföldön, az integráció során. Elképzelhető, illetve elvárható, hogy az EU ezen határozata és gyakorlata szerint igényt tartson arra, hogy az integráció során érvényesüljön ilyen székelyföldi közösségi akarat, s hogy az EU-ba való bejutáskor a Székelyföld ilyen régióként jelenjen meg: minden lakójával, mert a területi autonómia akkor már nemcsak az ott többségben élő székelyeket illeti meg, hanem Székelyföld minden polgárát.
– Tehát az autonómia megvalósulása Románia uniós integrációjának feltétele kellene hogy legyen?
– Az SZNT úgy fogalmazott kiáltványában, hogy az integráció feltételeként szerepeljen Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálása. Persze tudatában vagyunk annak, hogy rengeteg nehézségbe fogunk ütközni, de hát ez az ügy is a romániai demokratizálódási folyamat értékmérője lehet, hiszen az ország integrációs törekvése is mindenképpen a demokratizálódás egyik jelzője.
– A román pártok mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kritizálta az SZNT megalakulását és törekvéseit…
– Mindazok a törekvések, amelyeket megfogalmaztunk már 1992-ben, az RMDSZ kolozsvári kiáltványában szerepelt, majd saját programjában is, és ugyanezeket az annak idején általam elkészített statútumtervezeteket vitatta meg a szövetség több döntéshozó testülete is a kilencvenes évek közepén. Az RMDSZ-ben ez a hivatalos folyamat akkor akadt el, amikor a szervezet kormánytényezővé vált 1996-ban. Megdöbbentő, hogy most, amikor már végképp lépni kell, és amikor már tényleg ez az utolsó lehetőségünk ezen cél elérésére, a közképviselet úgy viselkedik, mintha mi mint nemzeti közösség, gondtalanul élnénk ebben az országban.
origo.hu
A szokásosnál könnyebb volt az idei magyarérettségi, és még a Hunyadi-sorozat is segíthetett
