Félmilliárd euró, vagyis mintegy 135 milliárd forint összegű hitelfelvételre kényszerül a kormány. Információk szerint a megállapodás úgynevezett rulírozó hitel felvételéről szól, amely a hitelfelvétel egyik legdrágább formája. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) közleménye szerint a hitel célja az adósságkezelés eszközeinek bővítése, illetve a devizabetétek és -kiadások éven belüli időbeli eltérésének összehangolása. Az 500 millió eurós készenléti hitelkeretről szóló megállapodás megszervezésére a HSBC és a Sumitomo Bank pénzintézetek kaptak megbízást. Arra a kérdésre, hogy a hitelfelvétel összefügg-e a jelenlegi állampapír-piaci helyzettel, Búzás László vezérigazgató-helyettes azt válaszolta: az új készenléti hitel valóban tartalékot biztosít az állam számára. Hozzátette: az ÁKK egy korábbi megfontolása akkor vált aktuálissá, amikor az államháztartási törvényt legutóbb módosították, és az Államadósság Kezelő Központ lett felelős a költségvetési számla likviditásáért. A központ tegnap további harmincmilliárd forint értékben hirdetett meg hároméves államkötvényt, de a hozamszint védelmében a 15 éves államkötvény-aukciót elhalasztotta.
A mostani hitelfelvétellel együtt az elmúlt másfél évben összesen 2300 milliárd forinttal emelkedett az államadósság, aminek külső és belső összege most mintegy 10 450 milliárd forint. Az Info Rádió tájékoztatása értelmében már korábban napvilágot látott az a hír, amely szerint a kormány az államhitelek kamatköltségeinek csökkentésére kétmilliárd euró összegű kötvénykibocsátást tervez. Az információval kapcsolatban tegnap felkerestük a pénzügyi tárcát, ahol Máté Dániel december 8-át jelölte meg a jövő évi finanszírozás pontos összegeinek közzétételére.
A bejelentett jegybanki kamatlábemelés hatására elkezdődött a kereskedelmi bankok hitel- és betétkamatainak emelése is: tegnap az OTP Bank jellemzően három százalékkal emelte meg hiteleinek, 1,5–2,7 százalékkal pedig betéteinek kamatát. A bank tájékoztatása szerint a pénzpiacon kialakult helyzet értékelése és a várható tendenciák elemzése után hozták meg a jelentős kamatemelésről szóló döntésüket.
A kamatemelések és a forint gyengülése kedvezőtlenül érinti a vállalkozások jelentős részét. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint a beszerzési hitelek, illetve a beruházási kölcsönök kamatai teljesen kiszámíthatatlanná váltak. „Nagyon drukkolunk annak, hogy a kormány és a nemzeti bank rövid időn belül úrrá legyen a helyzeten, mert tervezni csak stabil gazdaságban lehet” – tette hozzá az elnök. Elmondása szerint eddig arra biztatták a vállalkozókat, hogy ruházzanak be üzemeik és személyi feltételeik megfelelő kialakítására, azonban az erre felvett hitelek kamatemelkedése miatt most jelentős veszteség éri a vállalkozókat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint kulcskérdés, hogy meddig tart ez a bizonytalanság, mert ha tartósan a mostani sávban marad a forint, annak óriási az inflációnövelő veszélye. Elmondása szerint a vállalkozások számára fontos lenne, hogy legyen nyugodt, kiszámítható monetáris és fiskális politika, és zökkenőmentessé váljon a jegybank és a kormányzat együttműködése.
Az Ecostat, a GKI, a Kopint-Datorg Rt. és a Pénzügykutató Rt. csütörtöki közös értékelése rámutat: a kedvező középtávú fejlődési kilátások alapján jó esély van arra, hogy a magyar gazdaság viszonylag gyorsan túljut a pénzpiaci krízisen, a befektetői bizalom és a hitelesség visszaszerzése azonban meggyőző változtatásokat igényel a pénzügyi politika és irányítás területén.
***
Anomáliák a lakáshitelezésben.
Rendelet szabályozza a támogatott lakáshitelek kamatszintjét, s az mindaddig változatlan marad, amíg a döntéshozók át nem „szabják”. Ingatlanszakmai körökben azonban egyre többször beszélnek arról, hogy a költségvetés számára tarthatatlan lesz az ingatlanhitel-állomány kamattámogatása. Így ennek eredőjeként az sem kizártható, hogy újból, s tán az eddigi legnagyobb mértékben szigorítják a kedvezményes lakáshitelrendszert. Egyesek arról beszélnek, újra felvetődött a használt lakások kamattámogatása drasztikus megnyirbálásának gondolata. Nevük elhallgatását kérő szakértők ugyanakkor rámutattak: ez komoly problémát jelentene az ingatlanpiacon, hiszen akik új lakást vásárolnak, azoknak jelentős része csak úgy tud előrébb lépni, ha eladja régi otthonát. Ha viszont e körben szűkítenék a támogatott hitelezés lehetőségét, akkor visszaesne a másodlagos piaci forgalom, vagyis nem lenne kereslet a használt otthonokra. (Cs. A. )
***
Súlyos többletterhek az euróhiteleknél.
Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke lapunknak elmondta: a forintalapú lízing esetében létezik fix és mozgó bázisú. Akik előbbit vették fel, azok jobban járnak, ám az utóbbit választóknak emelkedni fog a törlesztőrészlete. Euróalapú lízing esetében súlyos többletezreseket jelenthet havonta az árfolyamváltozás. Árnövekedés lesz a svájci frank esetében is, ez viszont kisebb mértékű lesz az euróénál. Hogy melyiket érdemes választani a jövőben, a szakember kifejtette: az optimisták vélhetően az eurót, a pesszimisták a forint- és a fixforint-alapút fogják választani. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, drágulás idején csökken az ügyfelek egy részének fizetési hajlandósága. Nehezedő gazdasági helyzetben a vállalkozások nehezebben jutnak pénzhez, s romlanak fizetési lehetőségeik. A lízingcégeknek problémát jelent, hogy bár nő a hitel, a fedezet értéke nem emelkedik. (Cs. A.)
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
