Hiteltelen gazdaságpolitika

Hiteltelennek ítéli a piac a kormány gazdaságpolitikáját, s a jövőben sem hisz, ezért robbant ki a valutaválság. A kamatáldozatok ellenére csak rövid lejáratú spekulatív forrópénzek bejövetelére számíthatunk – prognosztizált lapunknak Boros Imre, az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere.

Nem lett nyugodt a piac a háromszázalékos jegybanki kamatemelés után sem – mutatott rá Boros Imre. Az Orbán-kormány volt minisztere hozzátette: a döntéshozók arra számítottak, hogy a magasabb hozamokért új befektetők érkeznek, s a forint árfolyama visszaáll a 250–260 forint/euró közötti szintre. Ehelyett további árfolyamzuhanást tapasztaltunk.
Boros szerint a problémák még az országgyűlési választások idejére vezethetők vissza, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt és László Csaba pénzügyminiszter-jelölt a leértékelés szükségességéről beszélt, hangsúlyozva az exportérdekeket. Eközben a kivitel döntő hányadát off-shore multi cégek bonyolítják, s bevételeikből csak a munkabérek maradnak Magyarországon – emelte ki Boros, majd folytatta: ezek a cégek azok, amelyek panaszkodnak, ha emelkedik az uniós mércével szociális segélynek sem nevezhető minimálbér. Ugyanakkor Magyarországon jórészt levetett technológiákat alkalmaznak, ám sikeresen gyakorolnak nyomást a kormányra, hogy az a leértékelésen keresztül teremtse meg profitjukat.
Boros aláhúzta: Szlovénia, Csehország, Szlovákia az elmúlt évtizedben kitartott az erős valuta mellett, így nem csoda, hogy az uniós véghajrában gazdaságilag maguk mögé utasították hazánkat. A magyar kudarc fő okozója a hibás monetáris és fiskális politika.
Boros emlékeztetett rá: Bokros Lajos nyolc-, majd kilencszázalékos leértékelést hajtott végre 1995-ben, majd következett a csúszó leértékelés. Ezek következménye lett a forint csaknem ötvenszázalékos értékvesztése. A csúszó leértékelést az Orbán-kormány állította meg, a forint erősödően stabil lett, csökkent az infláció, megszűnt az ikerdeficit, csökkentek a kamatok és a gazdaság is jó ütemben gyarapodott. Az erős forint ellenére ömlött a pénz az országba. A forrópénzeket külföldi működő tőke és stabil finanszírozás váltotta fel.
Boros rámutatott: a kormány gazdaságpolitikáját a piac végképp hiteltelennek ítéli meg, ezért a jövő évi javulásban sem hisz, ezt jelzi a kirobbant valutaválság. A közeljövőben minden további rossz hír gyengíti a valutát. A kamatáldozatok ellenére csak rövid lejáratú spekulatív forrópénzek bejövetelére számíthatunk. A pénzügyi szakember szerint még a költségvetés végszavazása előtt, időben jött a jelzés: új büdzsére van szükség, ugyanis a korábbi 1+2 és a mostani háromszázalékos kamatemelés miatt megugranak az adósságterhek.
Boros Imre szerint a helyzet hasonlatos a rendszerváltás körüli évekre, amikor az ország kényszerűségből az IMF karjaiba zuhant, akkor azonban még nagyon távol álltunk az uniós tagságtól. Ez a helyzet manapság viszont abszurd.