Csehország és Ausztria kultúrát váltott, meg is lett az eredménye

Magyarország továbbra is a zéró tolerancia elvét követi, amely egyre inkább stratégiai előnyt jelent a közép-európai régió stabilitása és közbiztonsága szempontjából – írta a Drogkutató Intézet. Mint hangsúlyozták, hazánkban a drog nem lehet sem magánügy, sem kulturális sajátosság, sem életforma, ellentétben Csehországgal, ahol a liberális politika eredményeként nem csupán a fogyasztók száma nőtt meg, hanem a fiatalok körében a droghoz való kulturális viszonyváltás is végbement. Ausztriában a migráció rontott a helyzeten.

Forrás: Drogkutató Intézet2025. 05. 15. 19:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ezzel párhuzamosan növekvő pszichés zavarok, függőségi problémák, bűncselekmények, valamint az úgynevezett új pszichoaktív szerek (dizájnerdrogok) elterjedése pedig új nyomást helyez az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. Bár a hatóságok próbálják minimalizálni a következményeket, a valóság az, hogy a cseh modell nem megelőzte, hanem felerősítette a drogproblémát.

 

Ausztriában a migráció tovább ront a helyzeten

Hasonló tendenciák figyelhetők meg Ausztriában, ahol formálisan a drogok birtoklása továbbra is bűncselekmény, de a hatályos törvények lehetőséget adnak az ügyek nagy részének elterelésére, a büntetőeljárás felfüggesztésére kezelések, tanácsadás vagy terápiás programok igénybevétele esetén.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első vagy akár második alkalommal tetten ért fogyasztók szinte soha nem kerülnek bíróság elé. A rendőrség és az ügyészség gyakran a probléma egészségügyi vetületét hangsúlyozza, és sok esetben még eljárást sem indítanak, különösen a cannabis esetében, amelynek engedélyezték az orvosi célú felhasználását. 

Az elmúlt években a kormányzat sem tett lépéseket a szigorítás irányába, sőt a társadalmi nyomás és a liberális politikai klíma következtében a dekriminalizáció folyamata inkább mélyült, mintsem megállt volna. Bécs és más nagyvárosok környékén egyre több olyan terület van, ahol a nyílt drogfogyasztás és kereskedelem közbiztonsági problémává vált. Az osztrák rendőrségi statisztikák szerint 

2022 és 2023 között jelentősen nőtt az erőszakos bűncselekmények aránya a droghoz köthető ügyekben, különösen a migrációs hátterű fiatal férfiak körében. Az ilyen közösségekben a drog nemcsak fogyasztási cikk, hanem a túlélés és megélhetés eszköze, a kereskedelem pedig gyakran nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódik. 

Az osztrák belügyminisztérium nem egyszer jelezte, hogy a jelenlegi törvényi környezet nem biztosít elegendő eszközt a terjesztők és szervezett bűnbandák elleni hatékony fellépéshez, miközben a társadalom inkább az enyhítést, mint a szigorítást várja el.

 

Magyarországon a drog nem lehet kulturális sajátosság

Ezzel szemben Magyarország határozottan kitart a jogállami szigorúság és társadalmi felelősségvállalás mellett. Hazánk továbbra is zéró toleranciát alkalmaz minden kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény esetén. A büntető törvénykönyv nemcsak a terjesztést és előállítást bünteti szigorúan, hanem már a birtoklást és népszerűsítést is, ezzel világos üzenetet küldve a társadalomnak: 

a drog nem lehet sem magánügy, sem kulturális sajátosság, sem életforma.

A magyar drogpolitika a társadalmi immunrendszer megerősítését célozza. Világos jogi határokat, rendőri fellépést, iskolai megelőzést és közösségi beágyazottságot képvisel. Az idén bevezetett jogszabályi szigorítások bizonyítják, hogy Magyarország nem kíván lemondani szuverén drogpolitikájáról, mert nem vállal hasonló társadalmi kockázatokat mint Csehország vagy Ausztria.

– Nem akarjuk, hogy a fiataljaink a normalizálódó droghasználat világába nőjenek bele, és nem akarjuk, hogy a köztereinken vagy iskoláinkban bármilyen formában jelen legyen a kábítószer 

– fogalmazott a DKI. Hozzátették: Magyarország helyes irányba tart, mert a magyar megközelítés a jövő stabil, biztonságos és önazonos nemzeti közösségének megalapozását szolgálja. Csehország és Ausztria példája arra figyelmeztet, hogy a bújtatott dekriminalizáció hosszú távon nem csökkenti, hanem növeli a problémák számát – írta a DKI.

Borítókép: illusztráció (Forrás: a NAV Facebook-oldala)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.