Szavazólap, amelyen egy bíróság által bejegyzésre nem került szervezet (GYIK) szavazatszámláló bizottságának bélyegzője látható. A körbélyegző ilyetén alkalmazása ellenkezik a magyar törvényekkel, s amenynyiben ez más személyeknek bármilyen kárt okozott, úgy büntetőjogi felelősséggel bír – nyilatkozta egy, a szerkesztőségünk által megkérdezett ügyvéd
Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter még októberben egyeztetést kezdeményezett a GYIK felállításáról három ifjúsági ernyőszervezettel: a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanáccsal (Magyit), a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetséggel (Negyisz), valamint az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamenttel (OGYIP). A Gyermek- és Ifjúsági Konferencia megalakulásával létrejöhet a gyermek- és ifjúsági szervezetek nemzeti szintű képviselete, amely a kormányzat civil partnere lehet – fogalmazott. A Gyermek- és Ifjúsági Konferencia részt vehet a jogszabályok előkészítésében, a Nemzeti gyermek- és ifjúságstratégia elkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, valamint képviseltetheti magát a forráselosztó testületekben – olvasható a miniszter sajtótájékoztatón elmondott beszédében, a minisztérium honlapján.
Három olyan szervezet kezdte tehát miniszteri felkérésre „alulról” megszervezni az érdekérvényesítés legfelsőbb fórumát, amely maga is elvileg erre hivatott. A koordinálásban részt vett Zuschlag János MSZP-s képviselő is.
Az előzményekhez tartozik, hogy a társszervező Magyit (élén azzal az Újhelyi Istvánnal, aki az Ifjú Szocialisták elnöke, MSZP-s országgyűlési képviselő és a Magyit révén előbb az MTV, majd a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába delegált tag) és az OGYIP – újsághirdetésen keresztül felhívva a közvéleményt – először a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet (Magyip – a két szervezet nevének összeollózása) akarta létrehozni. Az érdektelenség miatt kudarcba fulladt Magyip helyett 2002. augusztus 19-én harminchárman (Magyarországon 800-1000 ifjúsági szervezet munkálkodik) útjára indították a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Egyesületét, a Negyiszt. Erről a szervezetről (bejegyzése: 2003. aug. 18.) már márciusban kinyilvánította a minisztérium, hogy önálló partnernek tekinti az ifjúságpolitikában. Mivel a többi szervezet meggyőzése nemigen sikerült, jöttek az újabb próbálkozások, de közben beemelték a minisztériumi apparátusba a Negyisz két korábbi szakértőjét, Diczendi Károly Arisztidet és Beke Mártont.
2003. október 18-án immár az említett három ernyőszervezet (OGYIP, Magyit, Negyisz) vezetői – minisztériumi koordinációval – újabb szervezetet kívántak létrehozni Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (GYIK) néven. A leendő tagszervezeteknek telefonon kellett volna regisztráltatniuk magukat, ami negyven, főleg egyház közeli szervezetnek érdekes módon nem sikerült. A konferencia helyszínén (Európai Ifjúsági Központ, Zivatar u. 1–3.) kitört a botrány, s a regisztráltak megszavazták, hogy a többiek is részt vehessenek az ülésen.
Láthatóan kicsúszott a szervezők kezéből a tervezett irányítás, mivel a kintrekedtekkel kibővült ülés leváltotta azokat, akiket a kialakult helyzetért felelősnek tartott. Az önálló életre kelt szervezet új levezető elnököt választott magának Henn Péter személyében, s megpróbálta lerakni a valóban alulról felépülő szervezet megalakításának demokratikus alapjait: az érdekegyeztetéssel megelőzött jogi előkészítést. Mire viszont komolyabban nekiláthattak volna, – éppen a szavazólapok hitelesítése, kiosztása volt soron –, bombariadó miatt meg kellett szakítaniuk a munkát. A már nekiveselkedett civileket ez sem tudta eltántorítani, másik helyszínt kerestek egy közeli iskolában, ahol befejezték a már megkezdett munkát. A megválasztott ügyrendi és előkészítő bizottság lehetett volna a záloga a szakmai és valós érdekképviseleti alapokon nyugvó szervezetalakításnak. Ennyi történt december 7-ig, amikor is a központi akarat érvényesítői, visszaélve a szervezőbizottság nevével, újabb fordulót készítettek elő. A biztonság kedvéért rögtön két helyszínre tervezték a következő nekifutást: meghagyva a Zivatar utcait, lefoglalták mellé még a budai Várban, a Szentháromság tér 6. szám alatt található Magyar Kultúra Házának első emeleti nagytermét is. Először a GYISM nevében jelezték a teremigényt, majd ezt visszavonva egy KEDEKSZ nevezetű szervezet nevében Prácser László ezt ismételten megtette. (Rétvári Bencétől, az OGYIP jelenlegi elnökétől megtudtuk, hogy Prácser ugyan az OGYIP delegáltjaként szervezgette a rendezvényt, de valós legitimitása nem volt. November 5-én leváltották az OGYIP elnöki posztjáról.) A vasárnapi rendezvényre sok olyan szervezetet meg sem hívtak, amelyik már a múltkori – a bombariadóval befejezettnek tekintett – első alakulási kísérletkor regisztráltatta magát. A regisztrációs lista további érdekességeket mutat. Egyrészt a listán szereplők nevei mellett 27 alkalommal szerepel egy E betű; mint azt a résztvevőktől megtudtuk, ezen szervezetek azok, amelyeket az önjelölt szervezőbizottság „ellenzéknek” tekintett. Olyan szervezetekről van szó, mint például a Jövőnkért Polgári Kör, a Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület, a Református Fiatalok Szövetsége, a Múlt, Jelen, Jövő Alapítvány, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottsága, az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány vagy a Talentum 2000 Alapítvány. A lista másik szembetűnő érdekessége, hogy sok olyan személy található rajta, aki egyszerre több (három-öt) szervezetet képvisel – tehát több mandátummal rendelkezik. Lapunk tudomására jutott az is, hogy nem volt megválasztott mandátumvizsgáló, szavazatszámláló bizottság sem. Az ülésen tartott szavazásokon sokszor maga a (nem választással kinevezett) levezető elnök, Vajda András is mint szavazatszámláló szerepelt. A fentiekből látható, hogy nem történt meg az ifjúsági képviseletek delegáltjai személyi azonosságának vizsgálata sem. Az eseményen, az MTI információi szerint, eredetileg 331 szervezet regisztráltatta magát, a hozzánk eljuttatott listán csak 282 szerepel. Az ülésről 53 szervezet kivonult, kifejezve felháborodását a történtek miatt. Virág András, az egyik távozó szervezet, a Sashegyi Gyermekalapítvány képviselője elmondta: nem tekintik legitimnek az összejövetelt, mert több nagy ifjúsági szervezet nem kapott arra meghívót. „Tendenciózusan megpróbálták kizárni azokat a szervezeteket, amelyek a kormányzati akaratban (…) nem vesznek részt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ülésen az ellentétes véleményt megfogalmazni kívánóknak nem adtak szót. Prácser László, aki az OGYIP delegáltjaként a gyűlés egyik szervezője volt (az OGYIP Prácsertől elhatárolta magát) az MTI-nek tagadta, hogy bármilyen politikai válogatás lett volna. A szervezők az ülésről mindazokat értesítették, akiket az előző ülésre is meghívtak – fogalmazott.
Henn Péter, az első, bombariadóval zárult GYIK-rendezvény választott levezető elnöke így foglalta össze véleményét a történtekről: – Sajnáljuk, hogy a fiatalok társadalmi részvételének alapelve nem jelenik meg a kormányzat politikájában. Ezért tehettek tévesen egyenlőségjelet az érdekképviseleti rendszer és a civil társadalom közé. Az érdekképviseleti rendszer intézményesített mechanizmusokat jelent, amellyel az állam a számára fontos szereplőket (például a munkaadók és munkavállalók csoportjait) bevonja az őket érintő döntések meghozatalának folyamatába. A civil társadalom szempontjából a társadalmi részvétel ennél jóval tágabb kört fed le, azaz nem csak az intézményesített mechanizmusokon keresztül működik, hanem programközpontú és eredményalapú tevékenységet feltételez.
Gyurcsány Ferenc miniszter a GYISM december 18-i évzáró sajtótájékoztatóján sikernek nevezte a GYIK létrejöttét, s korábbi kijelentéseivel ellentétben arról beszélt, hogy egyik szervezet sem kap majd kizárólagos jogokat, és több szervezettel kívánnak a jövőben együttműködni, megállapodásokat kötni.
origo.hu
Holtan találták azt a nőt Walesben, aki egy hete tűnt el a munkahelyéről
