Néppárti kompromisszumok

Az alkotmányozó csúcs előtt az Európai Néppárt miniszterelnökeinek és alelnökeinek tegnapi, párizsi megbeszélése középpontjában több nyitott kérdés állt. A találkozón részt vevő Orbán Viktor volt miniszterelnök lapunknak nyilatkozva elmondta, a szabaddá váló Európa újraegyesítése során nem feledkezhetünk meg a történelmi küldetésről, céljainkat pedig nem szabad elveszítenünk.

Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő meghívására ültek tegnap tárgyalóasztalhoz az Európai Néppárthoz tartozó pártok képviselői, akik a jövő héten várható alkotmányozó csúcs még nyitott kérdéseiről folytattak megbeszéléseket. A Párizsban tartott találkozón többek között jelen volt José-María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök. „Olyan találkozó volt ez, melyre korábban még nem volt példa” – mondta el a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor, utalva arra, hogy az alelnökök megbeszéléseik során megkötötték azokat a kompromiszszumokat, melyeket a csúcson kívánnak tető alá hozni.
Mint a volt miniszterelnök elmondta, az érintett országok kilencven százaléka már támogatja, hogy az alkotmányban megemlítsék a kisebbségeket, ez azonban „kevesebb, mint amit vártunk, hiszen a közösségi, kisebbségi jogokat is rögzíteni akartuk”. Orbán Viktor úgy vélte, az unió visszafogottsága nehezen érthető, hiszen más európai intézményekben sokkal egyértelműbben és határozottabban fogalmaznak az alapdokumentumok a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól is. A kereszténység fogalmának alkotmányba foglalásáról szólva azonban Orbán kifejtette, az esélyek jók, hiszen a többség úgy gondolja, az EU-ról nem lehet úgy beszélni, hogy a keresztény gyökereket nem említjük. Mint a volt miniszterelnök beszámolt róla, a találkozón szóba került, hogy a NATO egyik pilléreként európai tervezési és hadvezetési erő jöhetne létre. A többség ezzel kapcsolatban úgy vélte, Európának szüksége van erre a katonai többletkapacitásra.
Orbán Viktor az elhangzottakhoz hozzátette: „első alkalommal kerül sor arra, hogy a közös Európában, az egykor a kontinenst kettészelő szögesdrót nyomorultabb felére kerültek is szavazhatnak, véleményt nyilváníthatnak. A kompromisszumkötések során így a történelmi küldetést is figyelembe kell vegyük, s nem szabad megfeledkeznünk az értelmes végcélokról sem.”
A párizsi találkozóval egy időben Medgyessy Pétert hivatalos luxemburgi látogatása befejező napján fogadta Henrik nagyherceg, az ország uralkodója. A kormányfő elmondta: a képviselőház elnökével ugyancsak tegnap folytatott megbeszélésén felvetette, hogy Luxemburg még nem ratifikálta az EU leendő tagjainak csatlakozási szerződését. Tárgyalópartnerei biztosították, hogy ebben nincs hátsó szándék, a nagyhercegség karácsony előtt, de legkésőbb a jövő év elején ratifikálni fogja az EU-csatlakozást.
Az Európai Parlamentben rendezett konferencián Tabajdi Csaba felvetette, hogy az EU bővítése után folytassák a nemzeti kisebbségek helyzetének rendszeres megfigyelését, de ne csak a tíz új tagországban, hanem mind a 25-nél. Megállapítást nyert, hogy az EU-nak nincs kisebbségi politikája, a közös jogrendben utalás sincs a nemzeti kisebbségekre. Szájer József példaként említette, hogy az unió elvárja a csatlakozó országoktól az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének a ratifikálását, amit több tagállama – köztük Franciaország, Hollandia és Belgium – a mai napig nem tett meg.