Az MTI–Eco jelentése szerint a forint hétfőn délután 6,71 százalékon állt a bankközi devizapiacon a sáv erős oldalán, lényegében változatlanul a péntek késő délutáni pozícióhoz képest. Egyelőre kivárás jellemezte a bankközi kereskedelmet hétfőn, ami akár vihar előtti csendet is jelenthet. A piacon pillanatnyilag azt találgatják, a jegybank hagyja-e, hogy 269 forint/euró árfolyamnál gyengébb kurzus alakuljon ki, vagy ilyen esetben további jelentős mértékű kamatemelésről dönt. A közeljövő árfolyam-alakulását azonban többek szerint nem a makrogazdasági mutatók, hanem a spekulánsok befolyásolják majd.
Eközben hazánk pénzügyi stabilitásáról tartottak tegnap szakértői megbeszélést az MNB ügyvezető igazgatói. Elhangzott, hogy a váratlan kamatlábemelésre elsősorban a befektetői bizalom helyreállítása miatt volt szükség.
A hivatalos kereskedés után tegnap délután, londoni és New York-i befektetők euróvásárlása hatására, a forint ismét 4,73 százalékig gyengült, arra a szintre, amelyen pénteken a jegybank kamatot emelt.
Az intervenciót követő rövid időszak jegybanki értékelése szerint a piaci reakció eddig kedvező: a forint erősödött, a három–tizenöt éves futamidejű államkötvények hozamai pedig kismértékben csökkentek. A gazdaság várhatóan túljut a mélyponton, és 2004-től a növekedés enyhe gyorsulása várható – tájékoztatott a találkozón Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a háztartások kiugró mértékű eladósodásának növekedésére, amely mögött nemcsak a lakástámogatási rendszer kiszélesítése, hanem a szigorítási várakozások miatt előre hozott kereslet áll. A legfrissebb adatok szerint az eladósodottság mértéke tovább emelkedik, és e tendencia folytatódása komoly kockázatokat hordoz – figyelmeztetett Hamecz.
Külföldi elemzők szerint azonban a jegybanki kamatemelés után is kétségek maradtak a befektetőkben, elegendő-e az, amit Magyarországon tettek a gazdaságpolitikába vetett bizalom helyreállítása érdekében. Ezzel kapcsolatban tegnap több szakértői elemzés is napvilágot látott külföldön. A Medgyessy-kormány inflációs célkitűzései kapcsán a külföldi befektetők úgy vélik, a kormánynak még bizonyítania kell, rendelkezik-e a szükséges politikai érdekérvényesítő képességgel. Az év végére nem elképzelhetetlen a 15 százalékos jegybanki alapkamat sem – vélekedik a J. P. Morgan angol befektetési bank, miután leszállította a magyar gazdasági növekedésre szóló előrejelzését. A vezető pénzügyi szolgáltató csoport londoni tanulmánya úgy ítéli meg, a meredek múlt heti kamatemelés célja nem a további költségvetési megszorítások „kizsarolása” volt a Pénzügyminisztériumtól. Az emelés sokkal inkább a magyar adósság kockázati felárának megugrására volt válasz – áll az elemzésben. A pénzügyi szolgáltató a Dresdner Bank londoni tanulmányát idézi, miszerint hatvanmilliárd forintra tehető a jövő évi költségvetésre a kamatemelés által rótt plusz kiadási teher. A J. P. Morgan a maga londoni elemzésében mindenesetre az eddigi három százalékról 2,8 százalékra csökkentette a jövő évi magyar gazdasági növekedés előrejelzését, és 4,8 százalékról öt százalékra emelte a GDP-arányos jövő évi költségvetési hiányra adott jóslatát. A Financial Times tegnapi száma szintén foglalkozik a kamatemeléssel és annak hatásaival. A lap elemzése szerint az ország pénzügyi hitele tavaly kezdett el romlani, amikor az államháztartási deficit elérte a GDP 9,6 százalékát. A beszámoló kiemeli: az intervenció hatással volt Lengyelországra is, ahol gyengült a zloty, és kötvényeladás indult meg.
A Gazeta Wyborcza lengyel napilap szerint hazánk kilátásai rosszak, mert a magyar kormány elsőrendű célja a GDP-növekedés előmozdítása, aminek a magas kamatok nem kedveznek.
***
Egyértelmű jelzés. A múlt pénteki MNB-döntés után a kormánynak a nyilvánosság előtt kellett volna számot adnia arról, mi történt a gazdasággal, mi történt a forinttal – jelentette ki napirend előtt Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter. A jegybanki alapkamat-emelés ügyéről szólva a politikus leszögezte: pénteken a forint drámaian meggyengült. – A külföldi befektetők jelzése egyértelmű, az eddigi áron nem hajlandók finanszírozni a gazdaságpolitika koncepciótlanságát – fogalmazott. Kitért arra, hogy a kabinet által bejelentett kiadáscsökkentést a tárcák elszabotálták, nőtt a deficit, jövőre emelkednek az adóterhek. Varga Mihály úgy vélekedett: hiányzik a beruházók bizalma. A gazdaságpolitika hiánya – jegyezte meg – pénteken nyolcvanmilliárd forintjába került az országnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint viszont nincs ok a pánikra. Mint mondta, az alapkamat-emelés hátterében spekulációs jelenségek, a múlt év következetlenségei, valamint a monetáris és a kormányzati gazdaságpolitika összehangolatlansága áll. Kuncze szerint a döntés alkalmas arra, hogy fékezze a gazdaságot, több tíz milliárd forinttal növelje a jövő évi kiadásokat. Az SZDSZ-es képviselő kiemelte: a kabinetnek és az MNB-nek kötelessége összehangolni a monetáris politikát. Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár azt hangoztatta: remélik, hogy a magas jegybanki alapkamat csak rövid ideig lesz életben. Közölte továbbá: a Handelsblatt című német újság az MNB döntését Járai Zsigmond jegybankelnök „fideszes közelségével” hozta összefüggésbe: „Ezt mi nem hisszük el, nem gondoljuk, hogy így lenne.” (T. G.)
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
