Brüsszel bekeményít

Fenyegetõ figyelmeztetéssel lepte meg Berlint Brüsszel. Amennyiben a német kormány nem hajlandó megemelni a közös
kasszába befizetett részesedését, akkor a volt NDK területén kialakult új tartományok támogatása jelentõsen
csökkenni fog. Michaele Schreyer asszony, a unió költségvetéséért felelõs biztos felszólította a
német szövetségi kormányt, hogy kezdje meg a felkészülést erre az eshetõségre. A keleti tartományoknak folyósított anyagi segítség ezzel kényszerítõ eszközzé válhat abban
a küzdelemben, amely az EU költségvetésének
jelentõs megemeléséért folyik. Az elképzelések szerint
2013 végéig az eddigi százmilliárd euróról száznegyvenhárommilliárdra nõne a büdzsé.
Az EU követelése provokáció – jelentette ki Hans Eichel szövetségi
pénzügyminiszter, és bejelentette, a kormány nem változtat elhatározásán, marad az eddigi kvóta mellett: a nemzeti össztermék egy százalékát bocsátja a közösség rendelkezésére.
A németek esetében ez az öszszeg évente már így is huszonkétmilliárd euróra rúg. Ha a gazdasági élet fejlõdését vesszük alapul, akkor Berlin 2013-ban már harminchárommilliárddal
járulna hozzá az EU költségvetéséhez. Amennyiben Schreyer asszony elképzelése szerint az eddigi egyszázalékos terhelés
további négy tized ponttal emelkedne (1,4 százalékra), akkor Németország ehelyett negyvenmilliárdot fizethetne tíz év múlva. Ez a megoldás számunkra elfogadhatatlan – nyilatkozta Hans Eichel, és utalt arra az ellentmondásra, amely Brüsszel elképzeléseiben megmutatkozik: Németországot az államadósság csökkentésére és takarékosságra kötelezi, ugyanakkor viszont további jelentõs terhet akar a nyakába varrni. Továbbra is támogatni akarjuk a jelenlegi tagállamok szegény és gazdaságilag visszamaradt
területeit, így a német keleti tartományokat, emellett azonban
gondolnunk kell az új kelet-európai tagok integrációjára – hangoztatta a Zöldekhez tartozó Schreyer. A németek a befizetett milliárdoknak a múltban több mint a felét kapták vissza. Ez a részesedés azonban – a pénzügyminiszter számításai szerint – a jövõben jelentõsen csökkenni fog, mert az EU figyelme
egyre inkább a gazdaságilag sokkal gyengébben álló új tagokra
összpontosul majd. A bõvítés további problémákat állít Németország elé. Günther Beckstein bajor tartományi belügyminiszter a tíz új tagállam belépése után is követeli a német államhatárok eddigi ellenõrzését, mert szerinte nincsenek meg azok a feltételek, amelyek lehetõvé tennék a rendõrségi kontroll beszüntetését. „Ezért a lépésért egyszerûen nem
vállalhatjuk a felelõsséget – hangoztatta a CSU-politikus. Becksten elismeri ugyan az új tagok erõfeszítéseit és elõrelépését a biztonság érdekében, de úgy véli, hogy azok jelenlegi
színvonala még nem felel meg a nyugat-európai normáknak.
Így az EU új keleti határainak biztonságát nem tudják maradéktalanul
garantálni. Ebben szerepet játszik az is, hogy a határokon átívelõ
rendõrségi intézkedések és akciók koordinációja még nem tökéletes.
***
II. JÁNOS PÁL AZ EURÓPAI EGYSÉGRÕL.
A bõvülõ Európai Unió kapcsán
a keresztény gyökerek jelentõségérõl, a keleti országok teljes befogadásának
szükségességérõl beszélt vasárnap a katolikus egyházfõ.
II. János Pál szokásos Úrangyala-imádságán, a Szent Péter
téren összegyûlt többezernyi zarándok és érdeklõdõ elõtt arra
kérte az EU-t, hogy teljes mértékben fogadja be az új tagországokat,
mindazon sajátosságukkal, amit magukkal hoznak. (MTI)