Döntött a kormány tegnap a költségvetési kiadáscsökkentésről. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az államháztartás kiadásait nettó 120, bruttó 150 milliárd forinttal kell csökkenteni.
A kormány határozott az egyes minisztériumokat érintő fő számokról és a takarékosság megvalósításának követelményeiről is. Eszerint a legnagyobb öszszegről, 36,3 milliárd forintról a gazdasági tárcának kell lemondania. Nem járt sokkal jobban a Honvédelmi Minisztérium sem, amely 12,5 milliárddal kevesebből gazdálkodhat.
A Magyar Nemzetnek pénzügyi szakértők elmondták, a megszorító intézkedésből származó összeg csak arra lesz elég, hogy a kormány kifizesse belőle az államadósság megnövekedett kamatterheit. Ugyanakkor az államháztartásról szóló törvény szerint nem kizárt, hogy a tervezett megszorításokhoz parlamenti jóváhagyásra lenne szüksége a kormánynak.
*
A Draskovics-csomag elfogadtatásával kapcsolatban szakértők törvényességi aggályokat is megfogalmaznak. Ezek szerint az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok tíz százalékot meghaladó módosításához, illetve zárolásához nem elegendő a kormány döntése. A törvény értelmében a költségvetés ilyen mértékű megváltoztatásához már az Országgyűlés jóváhagyása szükséges – figyelmeztetnek a jogi szakértők. A parlamenti többség pedig a jelenlegi helyzetben – népszerűtlen döntésekről lévén szó – igencsak kérdésesnek tűnik.
Az idei év költségvetését lényegesen módosító döntés ellenére a kormány nem látja indokoltnak pótköltségvetés elkészítését.
Mint ismert, a költségcsökkentési program mértékével kapcsolatban eddig több összeg is elhangzott kormányoldalról: a szigorítás ismertetésekor Draskovics Tibor pénzügyminiszter 120 milliárdos megszorítást hirdetett meg, az összeg azonban néhány napon belül 155 milliárdra emelkedett, Medgyessy Péter hétfői országértékelő beszédében pedig már 185 milliárd forint elvonásáról beszélt. A most nyilvánosságra hozott döntésből kitűnik, hogy a kabinet részéről korábban elhangzott ígéretek nem voltak tarthatók: a Draskovics Tibor fémjelezte csomag az intézményi megszüntetések és összevonások miatt jelentős létszámleépítéseket jelent a közszférában. Az önkormányzatokat érintő tízmilliárd forintos megszorítás szintén ellentétes a kormány eddigi ígéreteivel.
A már említetteken kívül másik három tárcától további, nyolcmilliárdnál nagyobb összeget von el a Medgyessy-kormány: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és az Európai Integrációs tárcától egyaránt 8,7 milliárdot, míg az Oktatási Minisztériumtól 8,6 milliárd forintot. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium büdzséje 7,8 milliárddal, a Belügyminisztériumé 6,7 milliárddal, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumé pedig 5,5 milliárd forinttal csökken. A Miniszterelnöki Hivatalnak a korábbinál 4,1 milliárddal, a Pénzügyminisztériumnak pedig 2,5 milliárddal kisebb összeg áll rendelkezésére 2004-ben. Néhány tárcánál egymilliárd alatt marad a takarékossági program: az igazságügynek 950 millióról, a munkaügyi tárcának 779 millió forintról kell lemondania.
Az úgynevezett alkotmányos költségvetési fejezetek szereplői közül – amelyektől önkéntes takarékossági felajánlást kért a miniszterelnök – a bíróságok 300 millióval, az Országgyűlés 150 millióval, az ügyészségek pedig a már megszavazott költségvetésüknél 110 millió forinttal költhetnek kevesebbet.
A kormány döntése értelmében a helyi önkormányzatok támogatását tízmilliárddal, az Egészségbiztosítási Alapét kilencmilliárddal, az általános tartalékot hétmilliárd forinttal szűkítik.
Bár tegnap csak a Draskovics-csomag keretszámairól döntött a kormány, mégis úgy tűnik, hogy a fűnyíróelvet alkalmazza a megszorítások terén, azaz az összes tárca költségvetését csökkenti – reagált a kormányszóvivői bejelentésre Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Különösen fájónak nevezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól – a beruházások rovására – elvett 30 milliárd forintot, valamint az európai integrációt szolgáló 8,5 milliárdos elvonást, illetve a Belügyminisztériumtól elvett 16 milliárdot, amely az önkormányzatok további leépülését okozza majd. Halász szerint különösen felháborító, hogy a kormány szót sem ejtett a gazdák helyzetéről, miközben az ország 65 pontján tüntetnek a mezőgazdasági termelők.
Fejezet Zárolási és befizetési kötelezettség
(millió forintban)
Országgyűlés 150,0
Közbeszerzések Tanácsa 5,2
Köztársasági Elnökség 61,6
Alkotmánybíróság 13,2
Országgyűlési Biztosok Hivatala 15,3
Állami Számvevőszék 74,0
Bíróságok 300,0
Magyar Köztársaság Ügyészsége 110,0
I–VIII. fejezet, megtakarítási felajánlás 729,3
Miniszterelnöki Hivatal 4 101,4
EU-integráció 8 692,4
Esélyegyenlőségért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala 800,0
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 390,2
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 9,7
Belügyminisztérium 6 758,7
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 4 000,0
Honvédelmi Minisztérium 12 253,9
Igazságügyi Minisztérium 950,0
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 36 293,2
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2 933,4
Külügyminisztérium 2 228,5
Oktatási Minisztérium 8 600,0
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2 685,4
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 5 550,0
Pénzügyminisztérium 2 474,7
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 8 700,0
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2 979,2
Informatikai és Hírközlési Minisztérium 7 826,3
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 778,8
Gazdasági Versenyhivatal 5,0
Központi Statisztikai Hivatal 170,3
Magyar Tudományos Akadémia 2 000,0
Központi költségvetési szervek összesen 121 910,3
Egészségbiztosítási Alap 9 000,0
Tb-igazgatási szervek 560,0
Helyi önkormányzatok támogatása (BM) 10 000,0
MÁV-támogatás 1 000,0
Általános tartalék 7 529,7
Összesen 150 000,0
