Az idei év májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók, azaz jelentően emelkedik a környezetvédelmi bírság összege.
Fotó: Shutterstock
A vízminőség védelme érdekében azon vállalkozások számára, amelyek szennyvizet juttatnak a csatornarendszerekbe, a bírság összege megkétszereződik. A hulladékgazdálkodási jogsértések esetén is erőteljesebb szankciókra lehet számítani, és a hatóság nem enyhíti a büntetéseket, így a cégeknek a teljes összeget ki kell fizetniük.
A súlyos környezetvédelmi szabálysértésekkel érintett cégek adatai – ötvenmillió forint feletti bírság esetén – nyilvánosságra kerülnek a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában, valamint az Energiaügyi Minisztérium honlapján is, és a jogsértés fennállása alatt a vállalkozás működését is felfüggesztik.
Jenei Attila, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere úgy fogalmazott: „A felelősségteljes és jogkövető működés a vállalati vezetés folyamatos figyelemét igényli, a jól bevált, harmadik fél által is tanúsítható környezetirányítási rendszerek keretet adhatnak ennek. Az elmulasztott vagy hiányos környezetvédelmi intézkedések nemcsak anyagi szankciók – akár milliárdos nagyságrendű bírságok – kockázatát jelentik, hanem súlyos közvetett, például reputációs károkat is eredményezhetnek. Egy hatékony környezetirányítási rendszer kialakításával vagy a környezeti jogszabályoknak történő megfelelőség átvilágításával megelőzhetőek a negatív következmények.”
A környezetvédelmi bírság és a szankciók a társadalom egészségét óvják
Az új szankciók célja a környezetszennyezés visszaszorítása, a társadalom egészségének védelme és a természeti értékek megőrzése. A környezetet és a társadalmat befolyásoló hatások felülvizsgálatával a vállalatok nemcsak a fenntartható működést biztosíthatják, de a szabályszegésekhez kapcsolódó súlyos pénzügyi és reputációs kockázatokat is elkerülhetik. A környezeti lábnyom csökkentésével, illetve a környezeti hatások – akár belső, akár külső eredetűek – azonosításával és minimalizálásával jelentős előrelépést érhetnek el.
