Az Országgyűlés előtt lévő 2026-os költségvetési tervezet sem szakít a kormány eddigi értékrendjével, amelynek fontos része a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése és a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése. A dokumentumban szerepel: a kormány elkötelezett az idősek tisztelete mellett, és megtartja a 2010-ben tett ígéretét, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét. A nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig több mint 25 százalékkal javult. Az állam a 2022-ben teljes összegében visszaépített 13. havi nyugdíjat, és ennek fedezetét minden év második hónapjában, így 2026 februárjában is biztosítja.
A jövő évi költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7697,6 milliárd forintot fordít (ebből a nyugellátásokra 6987,0 milliárd forintot). A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 585,8 milliárd forintot biztosít a büdzsé (ebből a nyugellátásban részesülőknek 531,7 milliárd forintot). Azok is megkapják a 13. havi nyugdíjat 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni.
Ahogy 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben, 2026 februárjában is mintegy két és fél millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
A törvényjavaslat arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány a nők családban betöltött szerepének elismerésére 2026-ban is biztosítja a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nőknek a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét. A központi költségvetés erre 2026-ban csaknem 538,6 milliárd forintot juttat. Azok az idős emberek is támogatást kapnak, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2026-ban is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és társadalombiztosítási járulékmentessége.
A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a kormány 2010 után növekedési fordulatot hajtott végre, ami megalapozta az egyensúllyal párosuló gazdasági növekedést, a versenyképesség tényezőinek erősítését és a gazdasági növekedés alapjainak megteremtését, valamint az új munkahelyek létrejöttét. A bérek színvonalának emelkedését a nyugellátások szempontjából is sikerként lehet elkönyvelni, hiszen ez a tendencia azt is jelenti, hogy Magyarországon az aktívak egyre magasabb összegű jövedelme utáni járulékbefizetések biztosítani tudják az idősödő társadalomban a nyugdíjak kifizetését, ezáltal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
