Értékelés a megszorítások árnyékában

Jelentős létszámleépítést eredményez a 155 milliárdos megszorító intézkedés – derül ki a ma pénzügyminiszteri esküjét letevő Draskovics Tibor környezetéből lapunk birtokába került dokumentumból. A kormány február 25-én dönt a takarékossági intézkedéstervezetről, amely a közúthálózat fejlesztésétől a Nemzeti Színházig szinte mindegyik költségvetési területet érinti.

Takarékossági tervek: átszervezik, megszüntetik, összevonják
Nemcsak létszámleépítéseket, hanem számos állami intézmény megszüntetését, valamint a közszférában dolgozók juttatásainak megkurtítását jelenti a 155 milliárd forintos Draskovics-csomag – áll a Pénzügyminisztérium lapunk birtokába jutott tervezetében. A kormány által február 25-én véglegesítendő takarékossági program a minisztériumok szakmai előirányzatainak 29 százalékát zárolja.
A megszorító csomag tervezetéből kiderül, hogy a pénzügyi tárca a főtisztviselői és a központi tisztikar megszüntetését javasolja, és nyelvpótlékot csak azoknak a közalkalmazottnak juttatna, akik ténylegesen használnak idegen nyelvet mindennapi munkájuk során.
A megszorítások a nem költségvetési szervezeteket is érintik. Öszszesen 770 millió forintot vonnak el kisebbségi és hátrányos helyzetűeket segítő közalapítványoktól. A legtöbb pénzt a Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól, az EU Kommunikációs Közalapítványtól és a Wesselényi Miklós Közalapítványtól vonná el a minisztérium. Noha az előirányzat nem rendelkezik megszüntetésről, a költségcsökkentés miatt az említett intézmények működése kérdésessé válik.

Új dimenziót adnak az Európa-tervnek
A mai parlamenti ülés kétségkívül legfontosabb eseménye Medgyessy Péter miniszterelnök napirend előtti, 13 óra után kezdődő évértékelő beszéde lesz. Mintegy 80 vendéget hívtak meg az Országgyűlés mai ülésére az esemény kapcsán, például Göncz Árpád volt államfőt, Boross Péter exminiszterelnököt, valamint Antall József néhai kormányfő özvegyét. Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnökök jelenleg is tagjai a parlamentnek. Ugyancsak meghívást kaptak a beszédre a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és volt elnökei, a történelmi egyházak vezetői, az Alkotmánybíróság tagjai, vezető közgazdászok és több művész.
Medgyessy tavalyi évértékelő beszédében jelentette be az Európa-tervet, melynek a hírek szerint ma „új dimenziót” ad. Azon kívül, hogy a mai felszólalás két alkalommal is téma volt a kormányülésen, Medgyessy közgazdászokkal, kutatókkal konzultált, s közvélemény-kutatási adatokat tanulmányozott és elemzett.
*
Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter a hét végén elmondta: a kibővített Európa-terv keretében mintegy 1300 milliárd forintnyi európai uniós forrásra számítanak a kormányzati ciklus végéig, a kormányfő pedig azt veszi számba, hogy milyen programok indulnak ebből a pénzből. Medgyessy és a beszéde megírásában segédkező seregnyi szakértő szerint ez az összes beruházás mintegy felét tenné ki, 100 ezer új munkahelyet teremtve és 0,7 százalékkal növelve a GDP-t. A hírek szerint Medgyessy Péter önkritikus hangokat is belesző a beszédébe, azt is számba kívánja venni, mi valósult meg eddig az Európa-tervből.
A miniszterelnök várhatóan kitér a nagy ellátórendszerek reformjára is. Ismert: ez a kormányzás kezdetétől kiemelt helyen szerepelt a megvalósítandó célok között, ám a gyakorlatban nem sok előrehaladás történt ezen a téren. Egyelőre csak az elvek szintjén esett szó a szociális ellátórendszerek megújításáról. A kulcsszó a támogatások „igazságosabb” elosztása, a „rászorulók” segítése. Egyelőre nem tudni, ki számít majd rászorulónak.
A parlament mai ülése egyébként az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor eskütételével kezdődik. Korábban a Fidesz javasolta, hogy az általuk kezdeményezett január végi gazdaságpolitikai vitanapon már lépjen hivatalba Draskovics. Ettől a kormány először nem zárkózott el, de később a kormánypártok nem szavazták meg a napirendet. A dolog érdekessége, hogy szocialista képviselők e hét csütörtökére kezdeményeztek gazdaságpolitikai vitanapot.