IKR: a traktorok vitték a prímet

Bár a statisztikák kedvezőtlen képet festenek, Szaxon Attila, az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági gépkereskedő, az IKR Rt. vezérigazgatója úgy véli, nem olyan rossz az összkép. A nagyüzemek „okosan” gépesítenek, a kicsik pedig sokszor igényeiket meghaladóan, bár utóbbiak körében valószínűleg – a mezőgazdasági gépberuházások csökkenése miatt – keresettek lesznek a mezőgazdasági gépszolgáltatások.
– Mintegy húszmilliárdos forgalmunk alapján mondhatom, hogy rekordév volt a tavalyi – öszszegezte röviden a 2003-as esztendőt Szaxon Attila, az IKR Rt. vezérigazgatója. A változás annyi volt 2002-höz képest, hogy a kombájnkereskedelem a piac telítődése miatt megtorpant; mi 230 darabot értékesítettünk. Traktorokból viszont emelkedtek az eladásaink, mi 600 darabot értékesítettünk. Érdekes azonban, hogy a traktorokból nem a legnagyobb, 230 lóerős kategóriába tartozó gépek voltak a legkeresettebbek, hanem az alacsonyabb, 110–190 lóerő közé eső kategória gépei. Ebben nagy szerepet játszottak az MTZ típusú traktorok, amelyek nagyon jó, körülbelül 50 százalékos aránnyal szerepeltek az értékesítési listákon. A piaci tapasztalatokból azonban az is leszűrhető, hogy az MTZ-k lendülete megtört, és az idén valószínűleg még inkább megtorpan, mert e típusra nem igényelhető SAPARD-támogatás. Egy támogatás nélküli MTZ és egy támogatott egyéb, nyugati traktor ára viszont megegyezik. Mindez minőségi változást eredményez majd, de ez már idei trend – tette hozzá Szaxon Attila.
Ugyancsak az idei évre vonatkozóan említette a vezérigazgató, hogy már most érződik a géppiacon egyfajta kifulladás, ugyanis hiába kínál negyvenszázalékos támogatást a SAPARD, az áfát nem lehet visszaigényelni a támogatás után, ami általános felháborodást váltott ki az érintettek körében, akiknek helyzetét nem könnyíti a nem éppen egyszerű pályázati rendszer sem.
– Utóbbi problémát a nagyobb kereskedők – köztük mi is – úgy hidalják át, hogy elkészítik partnereik számára a pályázatokat – mondta Szaxon Attila. Itt azonban hangsúlyozta azt is, hogy az unióban sincs géptámogatás, például Belgiumban gépvásárlásra csak a 35 évnél fiatalabb gazdák kapnak némi kamattámogatást. Igaz, hogy ott magasabbak a jövedelmek és könnyebb a termelőknek beruházásaikat finanszírozni. Az is igaz viszont, hogy az EU-ban a nemzeti kormányok szabadon dönthetnek – így majd a miénk is –, hogy a folyósítható saját forrásaikat mire és hogyan juttatják az ágazatnak – mondta a szakember. Szaxon Attila a hazai problémák közül kiemelte azt is, hogy a jegybanki alapkamat lesüllyedt a fejlődő országok szintjére, ami kihat a gépkereskedelemre is, mert a magas kamat komoly terhet ró a termelőkre.