Salgótarján baloldali vezetésű önkormányzata júliustól két, a városhoz tartozó település általános iskoláját záratja be. A nógrádi megyeszékhely közgyűlésének múlt csütörtöki döntése értelmében az iskolaépületek az önkormányzati vagyonhasznosító kft. kezelésébe kerülnek. A somoskőújfalui és a zagyvarónai városrész iskolájának bezárásáról már tavaly határoztak a képviselők a 2006-ig szóló fejlesztési terv részeként. A közgyűlés nemrég az intézmények megszüntető okiratát hagyta jóvá július elsejei hatállyal. A még múlt év májusában hozott döntés előtt mindkét városrészben több száz tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze a lakosok. Somoskőújfalun a Salgótarjántól való különválást célzó népszavazás kiírását is kezdeményezték. A két iskola pedagógusait a nyugdíjazás előtt állók álláshelyeire akarják elhelyezni, jelenleg három tanítói állás van függőben – közölte Szűcsné Zagyi Anna, az oktatási iroda vezetője. A polgármesteri hivatal évi 128 millió forintos megtakarítással számol, míg a Fidesz-frakció szerint csak 40 millió forintot spórolhat meg a város. A Fidesz képviselő-csoportja ezúttal is jelezte, hogy elutasítja az iskolabezárásokat. Az intézményrendszer szűkítése mindenképpen érdeksérelemmel jár, de a választható lehetőségek közül a két iskola bezárása a kisebbik rossz – magyarázta Puszta Béla, Salgótarján MSZP-s polgármestere. A szocialista városvezetés nincs tekintettel a fiatalokra, az emberek feje felett hozza döntéseit – fogalmazott lapunknak Pindroch Szilárd, a salgótarjáni Fidelitas elnöke.
Fenyvesi Gábor, a Fidesz városi elnöke, önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: a megyei jogú város önkormányzata súlyos költségvetési válságban van. 1994-től Puszta Béla szocialista polgármester vezeti Salgótarjánt, de mivel soha nem volt a jelenlegi vezetésnek koncepciója a város igazgatására, a költségvetés 2004-re olyan katasztrofális helyzetbe került, hogy attól félnek, a ciklus végére csődbe megy az önkormányzat. – A levegőben benne volt, hogy ez a helyzet intézmény bezárásokhoz fog vezetni. Megszokott szocialista trükk – fogalmazott a városatya –, hogy az érdeksérelemmel járó döntések esetében a lakosság kifárasztására játszanak. Még január környékén elterjedt a városban a hír, hogy az önkormányzat bezárja a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát, amely a város egyik legrégebbi, legnagyobb múlttal rendelkező intézménye. Később kiderült, hogy a Rákóczi bezárásáról szóló hír nem igaz. A februári városi közgyűlésen született egy látszólag nem jelentős döntés arról, hogy az általános iskolák első osztályainak minimumlétszámát 18 főben kell meghatározni. Ebben mi sem láttunk kivetnivalót, hiszen nem tiltja törvény a kis létszámú osztályok elindítását, csak maximumlétszámról rendelkezik. Emellett, mivel rendeletről van szó, az önkormányzat méltányossági alapon elindíthat kisebb létszámú osztályt is. Később döbbentünk rá, hogy ezzel a döntéssel indult el a szocialista úthenger. A májusi közgyűlés előtt néhány hónappal a szocialisták megszellőztették, hogy két peremkerületi iskolában – a somoskőújfalui és a zagyvarónai általános iskolában – nem sikerül elérni a minimum 18 fős létszámot, ezért nem engedik elindulni a két első osztályt. Óriási volt a felháborodás mindkét településrészen, de már nem lehetett mit tenni, mivel a beiskolázás lezárult. A májusi közgyűlésen arra próbáltunk apellálni, hogy méltányossággal indítsák el a két első osztályt, mert két ilyen kis általános iskolában, ha egyszer nem indul első osztály, akkor soha többet nem is fog. A szocialista többség leszavazta a javaslatainkat, és úgy döntött, hogy a két első osztály ne indulhasson el – mondta.
Fenyvesi Gábor elmondta: Zagyvarónán ebben az évben 28 tanköteles gyermek volt, kilenc jelentkezett a helyi általános iskolába. Négy gyermeket tartott vissza az óvoda. Hat gyermek a nevelési tanácsadó döntésére várt, amelyet az önkormányzat nem várt meg. Kilenc gyermeket valamilyen okból más iskolába vittek a szülők. A négy óvodában tartott gyermek és a nevelési tanácsadó előtt álló gyermekekkel együtt 19 fő lett volna a létszám. Somoskőújfalun ebben az évben 28 tanköteles gyermeket tartottak nyilván. Hetet tartott vissza az óvoda, öten vártak a nevelési tanácsadó döntésére. A körzetből a somosi iskolába 13 gyermek iratkozott be. Az óvodában tartott hét gyermekkel és a nevelési tanácsadóra váró öttel az első osztály itt is elindítható lett volna – magyarázta a képviselő.
A helyi lakosok mindkét településrészen aláírásgyűjtésbe kezdtek, majd eljuttatták tiltakozásukat a városvezetésnek.
A szocialista taktikához hozzátartozik, hogy az egyik közgyűlésen a szocialisták cinikusan megszellőztették: nemcsak az első osztályt nem indítják el, hanem a következő közgyűlésen a két iskola bezárásáról is meghozzák a döntést. A kiszivárogtatott információ felkorbácsolta a kedélyeket, olyannyira, hogy a két településen tavaly lakossági fórumot is tartottak. A két fórum közül a somoskőújfalui volt a harcosabb. Az önkormányzatra azzal próbáltak az itt élők nyomást gyakorolni, hogy megfenyegették a várost: ha nem változtatja meg a döntését, Somos leválik Salgótarjántól. Erre Puszta Béla polgármester cinikusan azt a választ adta, hogy ha Somosnak nincs szüksége Salgótarjánra és rá, akkor Salgótarjánnak sincs szüksége Somoskőújfalura. A somosiak az elmúlt hónapokban összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást, és június 13-án referendum lesz az elválásról. A szocialisták a tavaly augusztusi közgyűlésen megszavazták a két peremkerületi iskola 2004. június 31-i végleges bezárását; a közgyűlésen egyébként döntöttek a polgármester háromhavi jutalmáról is.
A képviselő elmondta, hogy még a januári közgyűlés előtt három héttel kiszivárogtatták: bezárják a Hétszínvirág tagóvodát is. Úgy gondolták, hogy mivel ebbe az óvodába 85 százalékban roma származású gyermek jár, így ezt könnyű lesz végigvinni. Az óvoda speciális programmal rendelkezik a hátrányos helyzetű és roma gyermekek nevelésére. Ez a döntés még csak előkészítési szakaszban sem jelent meg sehol, pusztán puhatolózás volt. Arra azonban nem számítottak, hogy az ott élők tiltakozásával kerülnek szembe. A szülők petíciót írtak, aláírást gyűjtöttek, a városháza előtt tüntettek, az üggyel országos médiumok is foglalkoztak.
– Januári közgyűlésünkön negyven szülő jelent meg – mondja Fenyvesi Gábor. – Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a város vezetése az óvoda bezárását, a polgármester kinyilvánította, hogy nem, csak a fele épületet veszik el a kisebbségi önkormányzat részére. Ez azt jelentené, hogy három kis foglalkoztatóteremre 90 gyermek jutna, szeptembertől pedig 115. Megtudtuk, hogy a Szivárvány tagóvodát is be akarják zárni. Az óvoda vezetőjét állítólag megfenyegették, ha bármit tesz, fegyelmivel azonnal kirúgják. A szülői munkaközösség részéről több szülő megkeresett, és elmondták: aláírást gyűjtenek, tüntetéseket terveznek. Eközben megint megszellőztették, hogy jövőre mégis bezárják a Rákóczi általános iskolát. Attól tartok, hogy ez részükről több mint szándék…
***
Botrányos közgyűlés.
Mint arról lapunk beszámolt, 1100-1200 somosi lakos forgalomlassító, félpályás útlezárással tiltakozott az általános iskola bezárása ellen a magyar–szlovák határhoz vezető somosi úton múlt pénteken. M. Szabó Gyula, a demonstrációt szervező bizottság vezetője elmondta: a lakók ragaszkodnak patinás iskolájukhoz, különösen azért, mert hamarosan ki kell írni a Salgótarján és Somoskőújfalu különválásáról döntő népszavazást. Ugyancsak a városközponti óvoda tervezett bezárása ellen tüntetett több mint 300 szülő és gyerek kedden Salgótarjánban a városháza előtt. Csütörtökön botrányos közgyűlésen döntött Salgótarján MSZP-s többségű önkormányzata a város központjában található Százszorszép óvoda bezárásáról, miután a képviselők elutasították a név szerinti szavazást. A közgyűlésen az egyik felháborodott szülőt az ügyet tárgyaló verse felolvasása közben vezettette ki a polgármester, majd az ülésen részt vevő roma szülőket is eltávolíttatta a teremből, akik „Jöttök még választáskor hozzánk!” bekiabálásokkal hagyták el a termet a Fidesz képviselőcsoportjával együtt.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
