Üstökösön landol a Rosetta

A Francia Guayanában működő űrközpontban a rossz idő miatt mára halasztották a Rosetta kutatószonda csütörtökre tervezett fellövését. Az európai űrügynökség (ESA) szondája 2014-ben éri el a Csurjimov–Geraszimenko üstököst, amelyre megpróbálja eljuttatni a tudományos adatgyűjtést szolgáló, jelentős magyar közreműködéssel tervezett és épített műszereket is.

Amennyiben eláll a szél, az Ariane–5 hordozórakéta fedélzetén ma útjára bocsátják a Rosetta üstököskutató szondát a Francia Guayanában kialakított kouroui űrközpontból. Indítását tegnapra tervezték, de a fellövése előtt tíz perccel megállították a visszaszámlálást a viharos szél miatt – adta hírül a BBC.
A szonda 2014-ben randevúzik az 1969-ben felfedezett Csurjimov–Geraszimenko (becenevén Csury) üstökössel. Utazásához csak napenergiát használ fel, napelemei 64 négyzetméternyi felületen gyűjtik majd a továbbhaladásához szükséges sugárzást. Amikor eléri a Csuryt, körülötte keringve mind közelebb merészkedik hozzá, s végül ledobja rá a Philae nevű leszállóegységet. Mivel a Csury gravitációja gyenge, a Philae kilőtt acélhorgonyokkal rögzíti magát a felszínhez, s az üstökös magjának felépítéséről, változásairól továbbít majd a Földre adatokat mindaddig, amíg a Csury a Jupiter közeléből eljut a Naprendszer belső részeibe. Az űrkutatás történetében mindeddig példátlan vállalkozásra régóta készül az ESA. Már tavaly januárban szondát akart küldeni a Wirtanen üstököshöz, de amíg váratlan műszaki gondok megoldásán fáradozott, a Wirtanen odébbállt, így másik száguldó égitest után kellett nézni.
A National Geographic beszámolója szerint a Rosetta több műszerének és földi ellenőrző berendezéseinek tervezésében, illetve megépítésében magyar mérnökök: a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) és a Műegyetem szakértői is közreműködtek. A Philae fedélzeti számítógépének szoftverprogramját teljes egészében a KFKI kötelékében dolgozó szakemberek tervezték és készítették.
A misszióra való felkészülést segítette, hogy a Csuryt a Hubble űrteleszkóppal tanulmányozta egy háromtagú kutatócsoport, amelynek egyik tagja Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa volt. Mivel őt nem sikerült elérnünk, Balázs Lajos, a kutatóintézet igazgatója lapunknak elmondta: sikeres tudományos pályázatai Tóth Imrének minden évben lehetővé teszik, hogy a Hubble teleszkópot több hónapon át kutatásai szolgálatába állítsa. Tájékoztatása szerint a KFKI-nak a szonda létrehozásában nagy szerepet játszó szakembergárdája még a nyolcvanas években alapozta meg a hírnevét, amikor egyebek mellett megtervezte és megépítette a szovjet Vega űrszonda fedélzeti kameráját.