Egyelőre nem tudható pontosan, milyen radioaktív anyagot próbált Magyarországra csempészni kedden egy állítólagos hajdani szovjet hírszerzőtiszt. Orodán Sándor, a magyar határőrség szóvivője lapunknak azt mondta: az esetről szóban kértek tájékoztatást szerdán a csapi határőrkerület ukrán oldaláról. Akkor annyit árultak el, hogy február 24-én tizenegy órakor jelentkezett náluk kilépésre Jurij I. Citroën mikrobuszával. Miután az autót átvizsgálták, egy harminchárom centi magas, huszonöt centiméter átmérőjű fémhengert találtak, amelynek oldalán radioaktivitást jelző piktogram volt. A sofőr állította, hogy a tartályban fogászati kezeléseknél alkalmazható oxigént szállít ismeretlenek kérésére Magyarországra. A még szovjet időkből származó tokot ezután az ungvári sugárbiológiai intézetbe vitték átvizsgálásra, a csempészt pedig őrizetbe vették. Ennél többet eddig nem közöltek az ukránok – tette hozzá a szóvivő.
Az ukrán sajtóban megjelent tudósítások szerint a tartályban négyszáz gramm dúsított uránium volt, más források azt állítják, hogy plutóniumot akart az országba csempészni a munkácsi férfi. Ezek a radioaktív anyagok atombomba gyártásához használatosak, de míg egy robbanótöltet előállításához négy kiló plutónium szükséges, addig dúsított uránból sokkal több kell. Szakértők szerint a hidegháború idején épült atomerőműveket eleve úgy tervezték, hogy melléktermékként plutóniumot állíthassanak elő. Mint megtudtuk, a paksi erőmű már nem így készült, sőt, a környező országokban sincs ilyen reaktor.
– Ha valóban plutóniumot akart behozni az ukrán, akkor az valószínűleg a volt Szovjetunió területén korábban ellopott anyag lehet – világosította föl lapunkat Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. – Nagy kockázatot vállal, aki ilyesmit szállít, mert a plutóniummal a legkisebb érintkezés is halálos lehet. Ezek olyan veszélyes anyagok, amelyekkel értelmes ember szakértelem híján nem foglalkozik – tette hozzá a szakértő.

Mutatjuk, hogy milyen érettségi feladatokat kaptak a diákok történelemből