Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a Magyar Szocialista Párt (MSZP) javaslata a 13. havi nyugdíj két részletben történő kifizetésére. Ha a képviselők rábólintanak az év eleji áremelések és a magas téli energiaszámlák terhét csökkenteni szándékozó előterjesztésre, a nyugdíjasok az egyszeri juttatás első részét május 31-ig, a másodikat pedig december végéig kaphatják meg. Az erre vonatkozó előterjesztést Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője így kommentálta: „Az ország amúgy is adósa a nyugdíjasoknak, a kormány ne legyen az!”
Egy, a lapunkhoz eljuttatott szakértői számítás szerint az ország adóssága egy átlagos nyugdíjas „felé” jelen pillanatban 436 878 forint, csakhogy a tartozás az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzása idején gyűlt össze. A tanulmány a Bokros-csomag előtti utolsó évet, az 1994-est vette bázisévnek, a fenti összeg is 1994-hez viszonyítva jött ki.
A vizsgálat a hivatalos statisztikai adatokat használta fel. Az adatok összevetéséből kiderül, hogy 1995 és 1998 között, tehát a mostani koalíció „első” ciklusában a nyugdíjasok háromszoros hátrányt szenvedtek el a kormány intézkedései miatt.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Először az amúgy is alacsony öszszegű nyugdíjak reálértékben csökkentek. Másodszor a minden ágazatra kiterjedő elvonások a magyar nyugdíjasok pénztárcáját halmozottan terhelték, harmadszor pedig elmaradt a környező országokban megvalósult nyugdíjemelés.
A magyarországi nyugdíjak csak 2002-ben érték el 1994-es reálszintjüket; nyolc év alatt több száz milliárd forintot spórolt az állam a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegen. A több száz milliárdos tétel egy átlagos nyugdíjasra lebontva 1995 és 1998 között öszszesen 198 876 forintot tesz ki – állítja a tanulmány.
Ezt a tőkeösszeget napjainkig, 2004 év végéig kamatoztatva végeredményben 436 878 Ft-ot kapunk. Ennyivel tartozik a kormány egy átlagos magyar nyugdíjasnak – a bankoknál alkalmazott kamat mértékénél jóval szerényebbel számolva. A számításokat elvégző szakemberek állítják: jelenleg is a Bokros-csomag idején alkalmazott taktikával, vagyis az infláció felpörgetésével tüntetik el a nyugdíjak értékének növekedését, ráadásul a szocialista–szabad demokrata koalíció ismételt hatalomra kerülésével bevezetett szerkezeti módosítások még átláthatatlanabbá teszik az amúgy is bonyolult rendszert. Az alacsony nyugdíjak eddigi szociális alapon történő kiegészítését például méltányossági nyugdíjjal váltották fel. A jól hangzó politikai ötlet nyomán azonban csupán a 700 ezer igénylő töredéke láthatott pénzt – ők is átlagosan 2500 forintot havonta. A 2002-től kampányszerűen oda-odacsúsztatott kisebb összegek (méltányossági nyugdíj, 19 000 forintos egyszeri juttatás stb.) és a most napirendre kerülő 53. heti nyugdíj együttesen is csak a töredékét teszik ki a kormány nyugdíjasokkal szembeni adósságának.
*
Az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó országok között Magyarország az utolsók között található – legalábbis a nyugdíjak reálértékének tekintetében. A magyarországi átlagnyugdíj jelenleg hozzávetőleg 185 euró/hó. A visegrádi országok közül Lengyelországban 252, Csehországban pedig 218 eurónak megfelelő nemzeti valutát kap kézhez egy nyugdíjas. A csoportban egyedül Szlovákiát előzzük meg. A térségben a szlovén nyugdíjasok a „leggazdagabbak”, ők 434 eurót kapnak havonta.
origo.hu
Családi fotót posztolt Orbán Viktor anyák napja alkalmából
