Folytatódott a múlt év második felében elkezdődött lassú gazdasági élénkülés: az ipari termelés növekedését azonban kizárólag az exportértékesítés felfutása magyarázta, a tavalyihoz képest ugyanis a belföldi értékesítés viszszaesett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott jelentéséből. A negyedéves beszámoló szerint tavaly nőtt az építőipar teljesítménye, a mezőgazdaségi termékek mennyisége azonban csökkenést mutatott. Az évekig lassuló infláció iránya tavaly megtört, s azóta folyamatos a pénzromlás gyorsulása. A legnagyobb mértékben, több mint húsz százalékkal a háztartási energia drágult, de az átlagos inflációt meghaladó áremelkedés volt megfigyelhető az élvezeti cikkek és a szolgáltatások területén is – állapítja meg a KSH jelentése. A felpörgő inflációban több tényező is szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági eredmények, a forint árfolyamingadozásai, az áfakulcsok emelése és az energia drágulása.
A folyó fizetési mérleg hiánya – a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint – január végére elérte a 163 millió eurót. Növelte a deficitet, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege tovább romlott, ehhez hozzájárult az idegenforgalmi bevételek visszaesése. A beszámoló felhívja a figyelmet: a hiányban az is szerepet játszott, hogy a tőkebefektetések egyenlege negatívvá vált: a tavaly januári 77 millió eurós beáramlással szemben idén 138 millió eurós tőkekiáramlás történt.
Tovább nőtt az államháztartás hiánya. Az év első két hónapjában a deficit 341 milliárd forintra rúgott, az egy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva ez majdnem negyven százalékkal nagyobb hiányt jelent. A KSH beszámolója szerint a hiány kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi szerveknél megjelenő többletkiadásoknak.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
