Fidesz: lezárult a néppárti átalakítás

Lényeges eleme a néppárti átalakításnak a Fidesz szervezeti megújítása, amelynek középpontjában a választókerületi rendszer áll. A mai szövetségi gyűlésre gyakorlatilag összeállt a választókerületi elnökök névsora, bár néhány helyen még nem nevezte ki a vezetőt az ügyvezető elnökség. Információnk szerint a 176 egyéni kerületből több mint 70 helyen új jelölt kapott bizalmat. Komárom-Esztergom és Heves megyében a teljes első vonalat lecserélték, vagyis ezen régiókban egyetlen választókerületben sem a jelenlegi parlamenti képviselőkre osztották az elnöki tisztséget. Ennek oka az, hogy a nevezett megyékben szerepeltek a leggyengébben a Fidesz képviselőjelöltjei a 2002-es parlamenti választásokon: az összes egyéni választókerületben az MSZP nyerte el a mandátumot.
Hasonlóan kritikus volt a budapesti eredmény, így a fővárosban is jelentős átrendeződés történt, számos új, eddig ismeretlen politikus kapott esélyt a választókerületi építkezésre. A budapesti Fideszben az is nehezítette az átalakítást, hogy a tavaly májusi nyitás után országosan kialakult „régi-új fideszes” ellentét mellett másfajta, régebben meglévő törésvonalak is feszültségeket okoztak. Orbán Viktor a budapesti választmány egyik múlt év végi ülésén kijelentette, hogy nem akar hallani a jövőben különböző, egymással vetélkedő „irányzatokról”, mindent a fővárosi Fidesz megújításának kell alárendelni. A személycserék következtében a budapesti választókerületek mintegy 70 százalékában új emberek kaptak elnöki mandátumot – köztük olyanok is, akik a polgári körökből léptek a Fideszbe. Teljes megújulás történt például a XVII. kerületben, ahol a 2002-es választáson mandátumát elveszítő Koltai Ildikó a napokban lemondott a kerületi Fidesz-szervezet elnöki tisztségéről, és helyére a tagság Fachet Gergő fiatal jogászt választotta meg. A választókerületi elnök viszont a szintén „újhullámos” Ríz Levente, így a belső megosztottsággal küszködő csoportban továbbra is kódolva maradt a feszültség. A változások olyan ismert fideszes politikusokat is elértek mint Deutsch Tamás, Rockenbauer Zoltán és Németh Zsolt, akik nem kaptak egyéni kerületet. Illés Zoltán viszont a VI. kerületben az utolsó pillanatban mégis megkapta az elnöki kinevezést. Ez a státus persze nem jelent automatikus képviselőjelöltséget 2006-ra, csupán egy esélyt, bár kétségtelen, sikeres „építkezés” esetén a pártvezetés elsősorban a választókerületi elnökökre számít.
***
Várakozások.
Giro-Szász András politikai szakértő: két fontos üzenete lesz a szövetségi gyűlésnek. Az egyik az, hogy befejeződött a Fidesz átalakulása. Másrészt az esemény a párt európai uniós kampánykezdete, és ennek kapcsán üzeneteket fogalmaznak meg. Folytatódik a tavaly év végén elkezdett stratégia, miszerint a Fidesz igyekszik megszólítani és integrálni azokat, akiket nem sikerült a 2002-es választásokon, és azóta elfordultak az MSZP-től a bizonytalanok táborát erősítve.
Török Gábor politológus: azon lehet lemérni a szövetségi gyűlés sikerét, hogy az ott felvetett témák fontosak lesznek-e, sikerül-e ezek felé fordítani a választók és a média figyelmét. Olyan esemény lesz a gyűlés, amely kiváló alkalom arra, hogy a Fidesz kampányának lökést adjon, és arra is, hogy a párt újra belépjen a politikába, átvegye a kezdeményezést, ahogy Medgyessy Péter közjogi javaslatai lassan a feledés homályába vesznek.