Európai szemmel nem lehet nem észrevenni azt a mesterkéltséget, amellyel újabb és újabb tények – mint szekrényben tárolt csontvázak – kerülnek napvilágra az elnökségre pályázók múltjából. Mint azt a Newsweek két hónapja találóan megjegyezte, kampánytéma lesz a 2004-es elnökválasztáson a háború, ám úgy tűnik, hogy nem az iraki, hanem a vietnami.
Valóban, a majd három évtizede lezárult konfliktus magabiztosan kísért Kerry és Bush versengésében is. Míg a hivatalban lévő elnöknek most sok fejtörést okoz, hogy annak idején miért nem tudott legalább egy bevetési forduló erejéig harcolni Vietnamban, és úrifiúként miért húzta meg magát odahaza a texasi nemzeti gárdánál, addig Kerry vietnami szereplése kulcsszerepet játszik kampányában. A massachusettsi szenátor által Délkelet-Ázsiában sebesülésért kapott három Bíbor Szív és bátorságért kapott ezüst- és bronzcsillag kitüntetések hivatottak ugyanis demonstrálni, hogy személye legalább annyira elkötelezett az Egyesült Államok biztonságának garantálása mellett, mint a hagyományosan militarista republikánusok elnöke.
Az érdekek racionalitásának hazájában aligha véletlen hát, hogy Gerald Nicosia kutató éppen a kampányidőszakban jelentette meg Háború otthon: a vietnami veteránok mozgalmának története című könyvét, amelyben John Kerry központi figura, s amelyből kiderül, hogy az akkori FBI vezetése (élén a hírhedt J. Edgar Hooverrel) miként figyeltette meg őt és barátait. A publikáció húszezer oldalnyi FBI-dokumentumra alapul, amelyet a szerző a közérdekű információk szabadságáról szóló törvény (FOIA) alapján szerzett be tizenegy év alatt. A nem éppen republikánusbarátságáról híres Ted Turner médiamogul kezében lévő CNN hírcsatorna pedig – mint afféle tettestárs – a minap betekintést nyerhetett a dokumentumokba, megerősítendő, hogy a könyv nem a fantázia szüleménye. Nem is árt a bizonyítás, hiszen a leírtak meglehetősen sötét képet festenek a demokráciák legnagyobbikáról, a szabadság hazájáról: a Vietnamból hazatért Kerry alig kezdte meg háborúellenes fellépését, a szövetségi nyomozók máris követni kezdték, rögzítették összes megnyilvánulását, amit a Vietnami Veteránok a Háború Ellen (VVAW) mozgalom országos szóvivőjeként tett. A diktatúrákat idéző módszerek nyilvánosságra hozatalára aligha véletlenül erősített rá a CNN, amikor a nemzeti archívumból kikérte a korabeli fehér házi beszélgetések felvételeit, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy 1971-ben maga Nixon (mellesleg republikánus) elnök is felfigyelt Kerryre mint veszélyes háborúellenzőre. Az FBI akkoriban úgy vélte: a VVAW tagjai fegyveres pucscsot hajthatnak végre Washingtonban, és megölhetik az adminisztráció tagjait is. Kerry azonban – talán jómódú keleti parti származása miatt – mindig is elvetette az erőszakot, társai ezért taktikus, konzervatív és moderált jelzővel illették.
Míg azonban a külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Kerry megfigyelésének részletei kampánya érdekében kerültek épp most napvilágra, arra aligha lehet magyarázatot találni, hogy a múlt hét közepén Nicosia San Franciscó-i lakásából egy profi betörés nyomán miért tűnt el a forrásdokumentumok mintegy húsz százaléka. A kutató-szerző nyilatkozatában mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, hogy politikai motivációt sejt a lopás hátterében.
origo.hu
Családi fotót posztolt Orbán Viktor anyák napja alkalmából
