Konzíliumot tartottak a Balatonról Füreden

Biológusok, környezetvédők, vízügyi és turisztikai szakemberek, országgyűlési képviselők tanácskoztak a hét végén Balatonfüreden arról, miként gyógyítható a vízhiánytól szenvedő, immár négy éve betegeskedő legnagyobb tavunk. A vitát stílszerűen konzíliumnak nevezték.

A Konzílium a gyengélkedő Balatonért címmel tartott szombati tanácskozás előadói a természeti értékek megőrzésével lehetséges vízszintszabályozás, valamint a feladattal, hatáskörrel és pénzzel rendelkező regionális intézmények erősítése mellett érveltek. A tókutatók a balatoni élővilág egyensúlyának fontosságát hangsúlyozták, az idegenforgalmi szakemberek a vendégek megtartásának a gazdasági jelentőségét emelték ki. A tóparti önkormányzatok pedig a jogi értelemben vett önálló balatoni megye, illetve régió kialakításának lehetőségeit vetették fel.
Elhangzott: tavaly érdes békanyálból volt a legjobb „termés” a Balatonnál. A vízen úszó, fonalas zöld algából 200 tonnányit gyűjthettek volna be a strandokat üzemeltető parti önkormányzatok. Az ökológusok attól tartanak: ha idén sem lesz több víz a tóban, mint tavaly, akkor elkerülhetetlen a kellemetlen látványt nyújtó és az érzékeny bőrűeket irritáló, augusztus végére dohánybarna színűre sárguló vízi növény megjelenése.
A múlt év hasonló időszakához képest – amikor is 71 centimétert mutatott a vízmérce – most alig több mint 50 centi a tó átlagos vízszintje. Az ökológusok óvatosságra intenek, mert számos kockázattal járna a vízpótlás, a turisztikai szakemberek és az üdülőkörzet országgyűlési képviselői viszont állítják: az idegenforgalmat csak így lehetne ismét fellendíteni.
– Már a világűrből is láthatók az aszály okozta balatonfenyvesi homokszigetek és a déli part strandjain sorakozó homokzátonyok, vízre merőleges homokdűnék, balatoni szaknyelven a pandallók. Tihanynál – természeti csodaként – kőzátonyok keletkeztek – hangzott el a tóért aggódók füredi tanácskozásán.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő elmondta: természetvédelmi okokra hivatkozva nem szabad elvetni a mesterséges utánpótlást, amely műszakilag megoldható, ökológiailag pedig – tudomása szerint – eddig senki sem zárta ki a megvalósíthatóságát.
A Balaton-vidék 164 településén félmillió állandó lakó, hazai és külföldi üdülőtulajdonos él, e térségben található a hazai üdülők 29 százaléka, itt termelik meg a hazai nemzeti össztermék öt százalékát, itt fogadja a vendégeket a kereskedelmi szálláshelyek 29 százaléka, s a Balatonról származik Magyarország idegenforgalmi bevételeinek a harmada – hangsúlyozta Oláh Miklós, a régió társadalomtudományi kutatócsoportjának a vezetője.