Az osztrákok 1999-ben vehettek részt először az európai választásokon. Mennyiben tekinthető sikeresnek az akkori voksolás?
– Sikeres volt, főként abból a szempontból, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) akkor hosszú idő óta először jelentős nyereséget tudott felmutatni, hiszen a szavazatok 30 százalékát szerezte meg. Meglehetősen magas volt a részvételi arány is, talán azért, mivel az volt az első ilyen jellegű voksolás Ausztriában.
– Kevéssel a mostani európai választások előtt, mit tanácsolna a csatlakozó országok politikusainak: mit tartsanak szem előtt?
– Mindenképpen szem előtt kell tartaniuk, hogy az Európai Parlament fontos grémium, hiszen például részt vesz a közösségi jogalkotásban. Ezenkívül a lakosság által közvetlenül választott képviselők azok, akik meghatározzák az európai politikát – a magyarok, az osztrákok vagy éppenséggel az olaszok számára is. Mindezt ugyanakkor egy összeurópai összefüggésben teszik.
– Az osztrák néppárti csoport vezetőjeként most mire számít?
– Remélem, hogy a teljes néppárti frakció megerősödve kerül ki a mostani választásokból. Erre a kilátások egyébként meglehetősen jók, főként a csatlakozó országok testvérpártjainál. Remélem, hogy megtarthatjuk a mandátumainkat, noha összességében az uniós bővítés által valamivel kevesebb képviselői helyre lehet számítani.
– Nem tart attól, hogy a spanyol választások eredménye befolyással lehet az európai választások kimenetelére is?
– Ellenkezőleg, nem kizárt, hogy a spanyol Néppárt adott esetben bizonyos „ellenáramlatot” is produkálhat az európai választásokon. Ez csupán egy lehetőség, nem feltétlenül lesz így. Valójában azonban nem hiszem, hogy a spanyol voksolás eredménye befolyással lehet, hiszen az egy nagyon specifikus választás volt, amelyre rendhagyó körülmények között került sor.
– Az utóbbi napok egyik központi kérdése: sikerül-e befejezni az EU-alkotmányt még a júniusi választások előtt? Ön mekkora esélyt lát erre?
– Azt gondolom, a jelenlegi helyzetben lehetőség van egy politikai jelzésre, hiszen az új spanyol kormány révén elmozdulás tapasztalható az alkotmányozási kérdésben. De nemcsak emiatt lehetséges a megegyezés, hanem azért is, mivel a madridi terrortámadás is világosan megmutatta: Európának szüksége van az alkotmányra, különös tekintettel a megerősített biztonságpolitikára, valamint a megerősített együttműködésre a terrorizmus elleni harcban. Ebben egy új alkotmányos szerződés sokat segítene. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy ilyen kihívás esetén Európa együttesen lépjen fel a terrorizmus ellen.
– Ezek szerint ön optimista az elfogadást illetően?
– Nos, sokkal inkább realista vagyok. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az emberek már felismerték: egy nagyobb Európának erősebbnek is kell lennie. Ehhez pedig közös kül- és biztonságpolitikát kell kidolgoznunk.
– Az EPP bécsi tanácskozásán újra és újra felmerült egy téma, mely bár belpolitikai vonatkozású, ugyanakkor európai aspektusai is lehetnek. Ez nem más, mint az Osztrák Szociáldemokrata Párt és a Szabadságpárt formálódó koalíciója Karintiában. Mi erről a véleménye?
– Az a tény, hogy az EPP kongresszusát Bécs szívében, az osztrák kancellár és külügyminiszter részvételével tartottuk, azt mutatja: mennyire hibásak és nevetségesek voltak az egykori szankciók Ausztria ellen. Különösen annak fényében, hogy ezúttal, amikor a szociáldemokraták közvetlenül Jörg Haiderrel lépnek koalícióra, a felháborodás hasonló rohama elmaradt.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
