n Bákonyi Ádám
A csatlakozó országokkal, így hazánkkal szemben is bevezetett munkaerő-korlátozás miatt nagy várakozás előzte meg John Monks látogatását, hiszen a legtöbb magyar szakszervezeti konföderáció tagja – így tagdíjfizetője is – az ETUC-nak. Az 1973-ban megalakult szövetségnek harmincöt országban hetvenhét tagszervezete és több mint hatvanmillió tagja van. Az ETUC jelentős befolyással rendelkezik az európai törvényalkotásra, közvetlen képviselete van az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban, valamint koordinálószereppel bír a gazdasági és szociális bizottságban. Mindezek és a Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, valamint a hat országos szakszervezeti konföderáció vezetőjével folytatott megbeszélése ellenére John Monks csak az eddig is ismert tényt erősítette meg: meleg fogadtatás helyett inkább bizalmatlanság várja majd a csatlakozó országok munkavállalóit. Mivel az unióban is nagy problémát jelent az átlagosan tízszázalékos munkanélküliség, a tizenötök attól tartanak, hogy a csatlakozó országok gazdasági növekedése nem lesz kiegyensúlyozott, így a szociálisan leszakadó rétegek Nyugat-Európában próbálnak meg érvényesülni – fejtette ki a főtitkár, aki cáfolta azt a felvetést, hogy a tagállamok és a csatlakozó országok szakszervezetei közt érdekellentét lenne. Szavai szerint nekik ugyanúgy érdekük, hogy lehetőségeiket kihasználva az új tagállamok felzárkózzanak az európai átlaghoz. Monks ígéretet tett arra, hogy az ETUC mindent megtesz a munkaerő szabad áramlását korlátozó időszak csökkentése érdekében, bár ennek részleteire nem tért ki.
– Úgy tűnik, a szakszervezetek közötti szolidaritás csak addig működik, amíg nem ütköznek egymással az érdekek – fogalmazott lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az ETUC-nak kétoldalú tárgyalásokat kellett volna kezdeményeznie a korlátozásokat bevezető kormányokkal vagy magával az Európai Unióval, főként, hogy a szövetség korábban – különböző nemzetközi szakszervezeti fórumokon – a csatlakozó országok dolgozóinak szabad munkavállalását képviselte. Bár John Monks cáfolta, Palkovics tudomása szerint a társadalmi nyomáson túl egyes nyugat-európai szakszervezeteknek is jelentős szerepük volt a korlátozások bevezetésében. Indokolatlannak tartja a tizenötök magyar munkavállalókkal szembeni aggodalmát a munkavállalói oldal soros elnöke is. Míg az uniós országokban átlagosan 2-2,5 százalékot, addig Magyarországon csupán egy százalékot tesz ki a mobilitásra kész munkavállalók aránya – hangsúlyozta Borsik János. Tudomása szerint a csatlakozási tárgyalások során a kormány „komoly gazdasági és politikai kényszer” alatt fogadta el a munkavállalás korlátozásának lehetőségét. A korábbi csatlakozó országok tapasztalatai alapján Borsik arra számít, hogy május elseje után növekedhet az infláció és a munkanélküliség, amire a kormánynak és szakszervezeteknek együtt kell felkészülniük.
Mivel a tagországok korábban kedvezően nyilatkoztak a magyarok uniós munkavállalási lehetőségeiről, Őry Csaba érthetetlennek és udvariatlannak nevezte pálfordulásukat. A Fidesz munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai műhelyének vezetője hangsúlyozta, a korlátozásokat bevezető országok előtt is ismeretesek azok az uniós felmérések, kutatások, amelyek egyértelműen cáfolják félelmeiket. A politikus ezért javasolni fogja, hogy a kormány konkrét kérdésekben kérjen konkrét válaszokat a tagországoktól arra: a tények ellenére miért korlátozzák a magyar munkaerő szabad áramlását. Őry bírálta a magyar szakszervezeteket is, szerinte ha az ügy igazán fontos lett volna számukra, akkor nemzetközi fórumokon tiltakozhattak volna a korlátozások ellen, legalább olyan erőteljesen – jegyezte meg –, mint ahogy egyes külföldi szakszervezetek is tették a csatlakozókkal szemben. A politikus szerint a kormány csak a Fidesz nyomására és a választási kampány hatására kezdte komolyabban venni a problémát, ám eddigi intézkedései – a viszonosság bevezetése, Medgyessy Péter brüsszeli felszólalása – nem elegendők. – A kormány térfelén a labda, mivel a Fidesz kész minden konkrét javaslatot támogatni, ami előrelépést jelenthet – fogalmazott Őry, aki hangsúlyozta: az Európai Parlament néppárti frakciója támogatja a Fidesz megfigyelőit abban, hogy az ügyben konkrét kérdéseket és kifogásokat nyújtsanak be az Európai Bizottságba.
A közösségi jog szerint egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott ország munkavállalóival azonos feltételek mellett vállalhatna munkát. A csatlakozási tárgyalásokon a tizenötök azonban elérték, hogy a csatlakozó országok állampolgárai számára bizonyos ideig ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget. A jelenlegi tagállamok az átmeneti időszakban tehát nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák, ami – 2+3+2 éves szakaszolás szerint – akár hét évig is tarthat. Ez idő alatt a jelenlegi tagállamok a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerinti feltételekhez köthetik. Amennyiben a két év lejárta előtt az adott tagállam nem jelzi, hogy továbbra is nemzeti szabályozást akar fenntartani, úgy a harmadik évtől az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a közösségi jogszabályok lépnek életbe. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a jelenlegi tagállamok, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása munkaerő-piaci zavarokat okozna.
origo.hu
Így fogták el a magyar kriminalisztika talán legkegyetlenebb sorozatgyilkosait
