Konzultációkat kezd a főbb parlamenti pártok frakcióvezetőivel az új kormány létrehozása céljából ma Aleksander Kwasniewski. Az államfő közölte, hogy a lehető leggyorsabban megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Amennyiben azonban az új kormány nem kapja meg a szejm többségének bizalmát, nincs más lehetőség, mint a 2005 őszén esedékes választások előrehozása.
A távozó Miller utódaiként számba jöhető lehetséges kormányfőjelöltek esélyeit az országos tanács résztvevői is megvitatták. Krzysztof Janik pártelnök értékelése szerint a jelenlegi parlament nem merítette ki összes lehetőségeit, és képes egy új kormány felállítására, amely képes lesz Lengyelország érdekében megfelelően működni. A Miller emberének tartott politikus kitért azonban annak megválaszolása elől, hogy a három nem hivatalos jelölt közül – Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminiszter, Józef Oleksy belügyminiszter és Marek Belka volt pénzügyminiszter – az SLD kit tartana a legalkalmasabb kormányfőnek. Csupán annyit mondott, hogy a döntés az államfőre tartozik. Az SLD elnöke rossz pillanatban hozott rossz döntésnek minősítette az új párt, a Lengyel Szociáldemokrácia létrehozását, amely nem szolgálja a lengyel társadalom, az állam, a gazdaság szempontjából egyaránt oly fontos politikai stabilitást.
***
-HÁTTÉR-
Szociáldemokrata fordulat
Leszek Millert nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen lemondjon a hatalomról. Ki is tartott a végsőkig, dacolva a baloldali államfő, Aleksander Kwasniewski bírálatával, a lemondatására indított meg-megújuló rohamaival, a kormány és a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) folyamatos tekintélyvesztésével, a párt körül szaporodó botrányokkal, a gazdasági mutatók romlásával, valamint a sajtó nyílt ellenszenvével is. A „régi motoros”, textilmunkásból lett pártmunkás, a LEMP Központi Bizottságának titkárából az utódpárt elnökévé, majd kormányfővé avanzsált Miller fölött a hagyományosan ingatag koalíciós partner, a parasztpárt kiugrása után kezdtek el gyülekezni a viharfelhők. A kisebbségi kabinet azonban jó ideig állta a sarat, elsősorban azért, mert a siralmas gazdasági helyzet, az egyre elkerülhetetlenebbé és sürgetőbbé váló megszorító intézkedések, a küszöbön álló fájdalmas reformlépések és az uniós csatlakozás megrázkódtatásai miatt az ellenzék egyelőre nem nagyon kér a kormányzati felelősségből.
Miller így akár ki is húzhatta volna a ciklus végéig, ha nem csökken végletesen a baloldal támogatottsága. A két és fél éve még 42 százalékon álló párt a kormányzás alatt 4,5 millió szavazatot veszített, népszerűsége 10 százalék alá esett. A posztkommunista baloldal mind látványosabban küszködött a kihívásokkal, s hagyományos szavazótábora megelégelte a liberális gazdaságpolitikát, de nem nagyon tetszett a régi vágású elektorátusnak az egyházzal kötött kompromisszum sem. A bázis liberális része a jobbközép Polgári Platformhoz pártolt, míg az euroszkeptikus tömegek egyre nagyobb számban a populista Önvédelem mögé sorakoztak fel. Nem tettek jót a miniszterelnök imázsának az SLD körül szaporodó korrupciós botrányok sem. Így aztán nem sokat segített a karakán kiállás az uniós fórumokon, hiába volt már a kétségbeesett előre menekülés, a kormány átalakítása, a lemondás a pártelnöki posztról, Millernek mennie kellett.
Sajátjai mondták ki felette a végső szót, amikor a minap új párt alakítását jelentették be. A Marek Borowski házelnök vezette pártütők ugyanis nagyon jól látták, hogy a keménykedő, a régi kádereket a hatalomba visszasegítő, sok tekintetben egy letűnt korszakot idéző Miller vezetésével a baloldal képtelen a megújulásra, és szakadékba rohan. S hogy a pártszakadás előidézőinek milyen igazuk volt, azt jelzi, hogy az új szociáldemokrata típusú párt mögé egy nap alatt felsorakozott a lengyelek 18 százaléka, ami jelenleg a népszerűségi lista második-harmadik helyéhez elegendő. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy az új baloldal élére második ciklusának közelgő lejártával a még mindig népszerű köztársasági elnök, Aleksander Kwasniewski állhat, akkor a baloldal Szolidaritás gyökerű részét is integrálni képes erős párt indul majd harcba a jövő tavaszra mindenképpen előrehozandó választásokon a megerősödött jobboldallal. A Miller-csapatnak ugyanis feltehetőleg fenékig ki kell innia a keserű poharat, megtörve, kiszorítva is el kell kormányoznia az országot addig, amíg az őket felváltani hivatott szociáldemokrata gárda feláll. Ha ez így lesz, akkor a következő, az uniós csatlakozás kihívásai miatt oly fontos hónapok aligha kerülnek majd be arany betűkkel a lengyel történelem nagykönyvébe.
origo.hu
Családi fotót posztolt Orbán Viktor anyák napja alkalmából
