Moszkva aggályoskodik

Oroszország indokolatlannak tartja a NATO-repülőgépek telepítését az újonnan csatlakozott balti államok területén. Alekszandr Jakovenko külügyi szóvivő úgy látja, hogy mindez még a hidegháborús felfogást tükrözi, holott Oroszország és a NATO ma együttműködik a fenyegetések elhárításában.

Jakovenko azonban elismerte, hogy a Baltikumban telepített repülőgépek száma jelentéktelen, ezért nincs szó válaszintézkedésekről.
E tendencia folytatódása esetén azonban akár ez is felmerülhet, jegyezte meg lapunknak Konsztantyin Koszacsev, a duma külügyi bizottságának elnöke. Mint mondta, Oroszország mozgásterét szűkítő lépés könnyen „választ provokálhat”, így Moszkva az ország északnyugati körzetében növelheti a korábban már a kötelezettségek 40 százalékára csökkentett fegyverzetét. A duma védelmi bizottságát vezető Viktor Zavarzin a védelmi kiadások növelését vetette fel. Az Oroszországot a NATO-ban négy évig képviselő tábornok (aki 1999-ben a pristinai repülőtér meglepetésszerű elfoglalását irányította) azonban higgadtan megjegyezte azt is, hogy az észak-atlanti szövetséggel „nehéz együttműködni, de lehet, s ami még fontosabb, kell is”.
*
Az érthető érzelmi megnyilvánulások mellett e pragmatizmus érhető tetten a lapok reagálásaiban is. Jellemző a kormánylapnak tekinthető Rosszijszkaja Gazeta kommentárja, amely a NATO bővítésével – mint befejezett ténnyel – az orosz külkapcsolatok új realitásával számol. „Oroszországot a balti államok NATO-felvétele különösen érzékenyen érinti, de valós katonai fenyegetésről nem lehet beszélni”, írja a lap.
A NATO egységének fontosságát hangsúlyozta George Bush amerikai elnök hétfőn a washingtoni Fehér Házban, ahol az észak-atlanti szövetség új, teljes jogú és egyenlő tagjaként üdvözölte a volt keleti tömb hét államát. Bush emlékeztetett arra, hogy az új tagállamok egy birodalom foglyai voltak, amikor 55 évvel ezelőtt 12 ország Washingtonban megalakította a NATO-t, amely a történelem legnagyobb és legsikeresebb katonai szövetségének bizonyult. A szövetség bebizonyította maradandó értékét azzal, hogy „megállította a boszniai etnikai tisztogatást, és kiűzte a zsarnok hadseregét Koszovóból”. Szövetségünk most új ellenséggel néz szembe, amely ártatlanok életét ontotta New Yorkban és Madridban – emlékeztetett az elnök.
Az Egyesült Államok egyébként azt tervezi, hogy jelentősen csökkenti Európában tárolt atomfegyvereinek számát – jelentette be éppen tegnap André Flahaut belga védelmi miniszter. Az amerikai nukleáris fegyverek egy részének kivonása Belgiumot is érintheti, mert az ország északi részén lévő Kleine Brogel támaszponton ilyen fegyvereket (sajtójelentések szerint tucatnyi B–61 típusú repülőgépek fedélzetéről bevethető atombombát) tárolnak.
Közben máris incidens történt az orosz aggodalmat kiváltó, Litvániába települt NATO-vadászgépek pilótáival. Ismeretlenek súlyosan megsebesítettek két belga vadászrepülőt Siauliai városában, szállodájuk közelében. Súlyosan összeverték őket, ám pénzüket és értékeiket nem vették el. Egyiküket kórházba szállították, ahol nyomban műtétet hajtottak rajta végre.