Ha minden megy a maga útján, egy kétsebességes Magyarország csatlakozik egy kétsebességes Európához – vélik a szakértők. Hazánk fejlett területei (Budapest, Nyugat- és Észak-Dunántúl) és fejletlenebb térségei (Borsod, Békés, Nyírség) között ugyanis elképesztően nagyok a regionális különbségek. A keleti országrész lemaradását különösen jól érzékeltetik a munkanélküliségi mutatók: míg a februári adatok szerint az országban hatszázalékos a ráta, addig Békésben 13, Hevesben 11,4, Szabolcsban 9,5, Nógrádban pedig 15,5 százalékos a mutató. Csak Szabolcsban nem romlott a helyzet 2003-hoz képest, de a többi felsorolt megyében a tavalyi év átlagában körülbelül két százalékkal kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván. Az északkeleti régióban kétségtelenül Borsod-Abaúj-Zemplénben a legrosszabb a helyzet: a megye munkaképes korú népességének 18 százaléka állástalan. A borsodi munkaügyi központ legutóbb közzétett, az idei év első felére vonatkozó munkaerő-piaci prognózisa meglehetősen felemás várakozásokat tükröz. A tanulmány megemlíti egyrészt, hogy folytatódott a foglalkoztatottak számának lassú csökkenése, ugyanakkor azt is közli, hogy „a munkanélküliség nagysága, intenzitása kedvező irányba mozdult”. Ez a két folyamat így együtt csak azt jelentheti, hogy egyre többen kerülnek ki a regisztrált munkanélküliek köréből. E csoportban is a legnehezebb helyzetben a romák vannak; felmérések szerint a 19–34 éves roma nők 90, az ugyanebbe a korosztályba tartozó férfiak 75 százaléka munkanélküli. Nekik aligha jelenthet vigaszt, hogy a munkaügyi központ szerint az utóbbi esztendőkben valamelyest javultak a szakképzett fiatalok elhelyezkedési esélyei. Az északkeleti régió két évtizede tartó látványos elszegényedésére legfeljebb csak a szavak szintjén van válasza a politikának. Burány Sándor munkaügyi miniszter például a diósgyőri acélgyár bezárása után azt hangoztatta: készen állnak az utcára kerülő emberek problémáinak megoldására, elengedve a füle mellett a cég vezetőjének megjegyzését, miszerint nem támogatásra, bankhitelre lett volna szükségük. Burány Sándor szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a munkavállalók nem elég mobilak, és nem követik a befektetéseket.
Jelenleg 90 ezer üres állást tartanak számon az országban, s betöltésükhöz fontos az átképzések megszervezése – közölte a munkaügyi miniszter az MTI-vel. Az oktatási rendszer és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtésére jelenleg 800 ezren vesznek részt a felnőttoktatásban, közülük 350 ezren ehhez állami támogatásban részesülnek – mondta Burány Sándor, aki kitért arra is, hogy az állástalanok munkába kerülésének meggyorsítására 174 munkaügyi kirendeltség működik az országban. Közülük 21-et az idén, további 60-at pedig a következő két évben korszerűsítenek, ellátják olyan informatikai eszközökkel, amelyek már az EU-előírásoknak is megfelelnek.
*
180 millió forinttal támogatja az idén a Munkaerő-piaci Alap a társadalmi párbeszéd intézményeinek működését, fejlesztését. Az összeg felét a kollektív szerződések nyilvántartására, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel való együttműködésre hagyta jóvá a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete. A pénzt korszerűsítésre, eszközfejlesztésre, szakmai anyagok készítésére és kutatásokra fordítják – jelentette az MTI.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
