Lezárul a szövetségi gyűléssel a Fidesz néppárttá alakulásának több éves folyamata – fogalmazott Kövér László, az országos választmány elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: először az 1992-es pécsi kongresszuson vetődött fel az a gondolat, hogy a Fidesz ne csupán egy szűk, ifjúsági rétegpárt legyen, hanem olyan politikai erő, amely a társadalom minden rétegét képes megszólítani. A politikus az 1998–2002-es kormányzati időszakot nevezte igazi próbatételnek, amelynek végén a nem várt választási vereség megmutatta, hogy széles társadalmi beágyazottság és kapcsolatrendszer nélkül nem lehet igazán eredményes egy néppárt. – Mostanra elmondható, hogy a Fidesz az ország, sőt a volt szocialista térség legjobban szervezett pártja, amely 25 ezres taglétszámmal és 779 helyi szervezettel rendelkezik – fejtette ki Kövér László. A Fidesz támogatói köréről szólva kiemelte, hogy nem csak azoknak az együttműködésére számítanak, akik formálisan is beléptek a szervezet soraiba. Rajtuk kívül szövetségesük közé tartoznak azok is, akik ugyan a polgári oldalt gyarapítják, „de sem ma, sem pedig a jövőben nem szeretnének semmilyen politikai szervezet tagjai lenni”.
– Számítunk azokra is, akik a Fideszen kívüli szervezetekbe tömörültek és akiket nem kifejezet-ten szokás a kereszténydemokrata, nemzeti jobbközép pártokhoz sorolni – tette hozzá.
*
A Budapest Sportarénában ma rendezendő gyűlésre a Fidesz-tagokon kívül a szövetséges szervezetek, a polgári körök képviselői és neves értelmiségiek is meghívást kaptak. Kövér László rendhagyó politikai gyűlésnek nevezte a mai eseményt, amelyen nem lesznek döntések és napirendi pontok, viszont a beszédek mellett kulturális program szórakoztatja majd a 12 ezres közönséget. Tájékoztatása szerint a rendezvényen fellép mások mellett Szakcsi Lakatos Béla, Varga Miklós, Balázs Fecó és Komár László.
A gyűlésre meghívták az MDF országgyűlési képviselőit, köztük Dávid Ibolya pártelnököt is, aki várhatóan nem lesz ott, mivel a demokrata fórum országos választmánya ülésezik a nap folyamán. Kövér László elmondta: nem tekintik kirívó udvariatlanságnak az elnök asszony távolmaradását, hiszen korábban is volt már példa arra, hogy egy vezető politikus más programra hivatkozva lemondta a meghívást. Kérdésre válaszolva kijelentette: a Fidesz lezártnak tekinti azt a nyilatkozatháborút, amelyet Dávid Ibolya kijelentése indított el a két nagy párt állítólagos háttéralkuiról és a „keresztapákról”.
A Fidesz szövetségi gyűlése – amelyet élő adásban közvetít a Hír Televízió – délelőtt 10 órától a tervek szerint délután négy óráig tart. Orbán Viktor pártelnök várhatóan a program második felében, 14 órától mondja el beszédét, amelyet az Info Rádió élőben közvetít. Ebben meghirdeti a Fidesz új stratégiáját, amely gyakorlatilag az európai választási kampány nyitányát jelenti. Információnk szerint öt konkrét javaslatot tesz majd a volt miniszterelnök az emberek mindennapjait érintő legfontosabb kérdésekben, többek között az egészségügy, a mezőgazdaság és az otthonteremtés területén. A pártelnökön kívül felszólal mások mellett Kövér László, Schmitt Pál alelnök, Harrach Péter, az MKDSZ, Gyürk András, a Fidelitas elnöke és Szűrös Mátyás, a történelmi Szociáldemokrata Párt vezetője. A rendezvény külföldi díszvendége Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke lesz.
***
entős a Fidesz előnye
Hasonlóan a többi nagy cég felméréséhez a Tárki–Századvég közvélemény-kutatása jelentős Fidesz-vezetést regisztrált márciusban. Budapesten immár második hónapja a nagyobbik ellenzéki párt áll az élen, és ugyanez a helyzet a 45–60 éves választók esetében. Amíg a kormányzati szereplők megítélése tovább romlott e hónapban, az ellenzéké javult – ezt hűen tükrözi a mostani és a volt miniszterelnök rokonszenvmutatójának változása. Medgyessy Péter a 14., Orbán Viktor a harmadik helyen áll a sorban. Kismértékben változott a két nagy párt támogatottsága az elmúlt egy hónapban, a Fidesz továbbra is tartja MSZP-vel szembeni előnyét – derül ki a Tárki–Századvég kutatásából. Az összes megkérdezett körében nyolc százalékkal vezet a nagyobbik ellenzéki párt a szocialisták előtt: a Fidesz 34 százalékon, az MSZP 26 százalékon áll.
*
A biztos szavazó pártválasztókat nézve a két nagy párt közötti különbség ennél valamivel nagyobb, tíz százalék. A Fidesz e körből 48 százaléknyi szavazót tudhat maga mögött, az MSZP 38 százalékot. Az elmúlt havi mérési eredményekhez képest ez csekély, hibahatáron belüli elmozdulást jelent mindkét párt esetében: a szocialisták támogatottsága három százalékponttal növekedett, a Fideszé kettővel csökkent. Nem történt változás február óta abban sem, hogy az MSZP a számára stratégiai fontosságú támogatói körben alulmarad a Fidesszel szemben. Így Budapesten immár második hónapja a Fidesz áll az élen, és ugyanez a helyzet a 45–60 év közötti választók, illetve a diplomások esetében.
A felmérésből kiderül az is, hogy ha most tartanák az országgyűlési választásokat, hárompárti törvényhozás jönne létre, az SZDSZ ugyanis éppen a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöbön áll, az MDF azonban ezt nem éri el: a biztos szavazó pártválasztóknak csak két százaléka adná voksát a kisebbik ellenzéki pártra.
A Tárki-Századvég kutatása kitér az európai parlamenti választásokra is. A megkérdezettek 59 százaléka ígéri azt, hogy biztosan részt vesz a júniusi voksoláson. Közülük 53 százalék szavazna a Fideszre, 35 százalék az MSZP-re, a szabad demokratákra és az MDF-re pedig 3-3 százalék.
A Tárki-Századvég felméréséhez hasonlóan a többi nagy közvélemény-kutató cég is a nagyobbik ellenzéki párt stabil vezetését mutatta ki márciusban. A Gallup 23 százalékos, a Szonda Ipsos 17 százalékos, a Medián 11 százalékos Fidesz-előnyt regisztrált a választani tudó biztos szavazók körében.
A Tárki-Századvég e havi elemzésében olvasható az is, hogy az MSZP támogatottsági mutatói a kormány működésének nagyon rossz választói megítélésével párosulnak. A válaszadók 67 százaléka negatívnak tartja a Medgyessy-kabinet tevékenységét. Ezzel együtt a kormányzati szereplők rokonszenvmutatója tovább romlott, az ellenzéké pedig javult, amelyet hűen tükröz Medgyessy Péter miniszterelnök és Orbán Viktor volt kormányfő, Fidesz-elnök megítélésének változása. Amíg Medgyessy Péter decemberben még a nyolcadik legrokonszenvesebb politikus volt, márciusra a 14. helyre esett vissza. Orbán Viktor ugyanakkor, a 2002-es választások óta először, dobogós helyre került: Mádl Ferenc köztársasági elnök és Dávid Ibolya MDF-elnök után a harmadik legrokonszenvesebb politikus.
A Tárki most mérte először, milyen Draskovics Tibor pénzügyminiszter megítélése. Kiderült, hogy az aktív tárcavezető imázsára törekvő Draskovics ismertsége megegyezik az elődjével, rokonszenvmutatója pedig elmarad a volt tárcavezetőétől.
origo.hu
Fidesz-szóvivő a Zelenszkij-Magyar Péter összjátékról: a brüsszeli báb elvégezte az első feladatát
