Romániának – az energiaszektor területén – az idén be kell tartania a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elfogadott privatizációs ütemet, annak érdekében, hogy folytatható legyen a gazdasági reform – jelentette ki nemrég Graeme Justice, az IMF romániai képviselője. Hozzátette: ma az egész világ a Petromot figyeli, és arra vár, hogy lássa, milyen sikerrel veszi a kormány ezt az akadályt. A román gazdasági miniszter elmondása szerint a befektetők ösztönzésére több engedményt is tettek, s erre példaként említette, hogy a Petrom jövőbeli tulajdonosa elbocsáthat embereket, ha a strukturális átszervezés ezt megkívánja. Az IMF által támasztott követelményeknek megfelelően április hetedikéig nyújthatják be pályázatukat az érdeklődő társaságok, s így a cég privatizációja az év közepéig lezárulhat.
Köszönhetően az EU és az IMF együttes nyomásgyakorlásának, Romániában mind a jogi szabályozás, mind a gazdasági szereplők külföldi tulajdonú vállalatokhoz való viszonyulása lényegesen javult. Megszűnt a ragaszkodás a román többségi tulajdonhoz a vegyesvállalatokban, s minden akadály nélkül alapítható 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő, román jogi személyiségű vállalat, amely ugyanolyan feltételekkel tevékenykedhet, mint bármely más cég. Ennek különösen az ingatlanvásárlásban és az ingatlanbirtoklásban van igen fontos szerepe, kiemelt tekintettel a termőföldvásárlásra, amely a jogi személyeknél nem korlátozott.
Keleti szomszédunk március végéig eladja két áramszolgáltató cégét az olasz Enelnek, illetve június végéig meg kell válnia két gázszolgáltató vállalatától is. Ugyancsak az energiaipari privatizáció részeként, egy januári kormánydöntés értelmében magánkézbe adnak három nagy hőerőművet, illetve a hozzájuk tartozó lignitbányákat. A vállalt kötelezettségeknek megfelelően Románia szeptemberig magánkézbe adja azt a tizenkilenc nagyvállalatot, amelyeknél az alkalmazottak száma vállalatonként meghaladja az ezret, s jelenleg az ottani állami privatizációs ügynökség, az APAPS tulajdonában van. A kormány további eladásokat tervez az autó-, a fa-, a nehézipar és a szolgáltatások területén. Egyébként a tavalyi volt Románia eddigi legsikeresebb éve a külföldi tőkebeáramlás terén: öszszesen 1,1 milliárd dollár érkezett az országba.
***
Magyarország a tizenharmadik.
Várhatóan jelentős „vállalati mozgásokat” fog eredményezni Magyarország uniós csatlakozása. Romániában az önkormányzatok és a magánvállalatok együttműködését a 2002. évi 470. számú törvény szabályozza. Ennek révén, különösen Erdélyben, a nagy infrastrukturális beruházások a magyar vállalkozók számára sok üzleti lehetőséget eredményeznek. Itt azonban olyan összegekről van szó, amelyekhez a középlejáratú magyar finanszírozás előfeltétel lesz. Ez és a növekvő tőkeexport a magyarországi finanszírozási rendszer fejlesztését igényli – írja az Erdélyi Riport. Az ITDH bukaresti irodaigazgatója, Halász János becslése szerint a befektetett magyar össztőke értéke 2003-ban 550-600 millió dollár volt. A szervezet adatai szerint tavaly 4392 magyar tőkeérdekeltségű céget tartottak nyilván Romániában, s ezzel Magyarország a hetedik legtöbb vállalkozást működtető befektető volt. Hazánk továbbra is tartja a 13. helyét a tőkeexportőr országok romániai ranglistáján: a múlt év végén az itt befektetett magyar működő tőke meghaladta a 265 millió dollárt. A három legnagyobb magyar tőkebefektető a Mol Rt. (104,6 millió dollár), a Cesarom Rt. (20,6 millió dollár) és a Richter Gedeon Romania Kft. (15,6 millió dollár).
origo.hu
Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?
