Tűzpróba előtt az állatvédelmi törvény

Április 24-én lép hatályba a büntető törvénykönyv módosítása az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánításáról, amelyet a hónap elején szavazott meg az Országgyűlés. Egyelőre kérdéses, hogy a rendőrség komolyan veszi-e majd az efféle bejelentéseket, az ORFK mindenesetre állítja: igen. Az állatvédők próbaeljárásokkal tesztelik majd a hatóságot.

Tiltja a módosított törvény az állatviadalok szervezését, az e célból tenyésztett állatok tartását, az orvvadászatot, orvhalászatot és az állatkínzást is. A jogszabály szerint állatkínzást követ el, aki gerinces állatot úgy bántalmaz vagy tart, hogy az annak egészségkárosodásához vagy pusztulásához vezet. Az is büntethető, aki háziállatát elűzi vagy magára hagyja. Az állatviadalok szervezése bűncselekménynek számít, s akár háromévi szabadságvesztéssel is büntethető lesz, amíg a viadal résztvevői és a harci állatok tenyésztői vétségük miatt legfeljebb kétévi elzárásra számíthatnak. Az állatkínzás is vétségnek minősül, s ugyancsak kétévi szabadságvesztéssel sújtható.
Szomor Sándor alezredes, az ORFK bűnügyi főigazgatóságának osztályvezetője elmondta: az állatviadalok szervezése bűncselekménynek minősült, most annyi változik, hogy eddig csak az ebekre vonatkozott, a törvényt kiterjesztettek a többi gerinces állatra is. Kérdésünkre, hogyan fognak eljárni, ha valaki állatkínzót vagy méltatlan körülmények között állatot tartó egyént jelent fel, a következőket mondta: – A feljelentés után a büntetőeljárás menete szerint fognak eljárni. Valószínűleg a körzeti megbízott fog a tetthely környezetében információt gyűjteni. Amennyiben lefoglalják az állatot, a felügyeletéről az állategészségügyi hatóságoknak kell gondoskodniuk. Szomor Sándor számít feljelentésekre a törvény hatályba lépését követően, de nem tömegesen. Szerinte inkább vidéken indul majd több eljárás állatkínzás miatt, mert egy lakótelepen vagy szűk lakókörnyezetben nem lehet látni, hogy mi történik az állatokkal. Az alezredes szerint legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy az állatkínzással kapcsolatos eljárások beépüljenek a gyakorlatba.
A törvénymódosítás nem véletlenül került a plénum elé. Tavaly a Fadd-Domboriban brutális kegyetlenséggel elpusztított kutya esete miatt a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezésére az állatvédők 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze országszerte az állatkínzás büntetésének szigorításáért. Az állatkínzás ez idáig csupán szabálysértésnek minősült, és maximum 50 ezer forint pénzbírsággal volt sújtható. Az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítása az állatvédők komoly sikerét jelenti.
Pencz Levente, a Fauna Állatvédő Egyesület munkatársa üdvözölte a jogszabály-módosítást, és mindenképpen előrelépésnek tekinti azt az állatvédelem érdekében. Kérdésünkre, hogy a gyakorlatban a kínzásokat valóban szankcionálni fogják-e, elmondta: amint a törvénymódosítás hatályba lép, próbaeljárásokat kezdeményeznek, mert a törvény megfogalmazása meglehetősen elnagyolt. Mégis van rá esély, hogy ténylegesen büntessék és visszaszorítsák az állatok kínzását.