Az Európai Unió nem ad pénzt az M6-osra

Visszautasította az Európa Tanács (ET), hogy a hazánkon is áthaladó észak–déli irányú közlekedési folyosó fejlesztése bekerüljön az anyagilag is támogatott harminc legfontosabb beruházás közé.

A hazánk számára kedvezőtlen döntésben a magyar kormány felelőssége is fellelhető. Brüsszelben megfigyelőként dolgozó magyar képviselőknek sikerült elérniük, hogy az Európai Parlament (EP) által az ET-nek benyújtandó javaslatok közé kerüljön be a Zsolna–Budapest–Ivándárda közlekedési útvonal fejlesztése. Mint arról beszámoltunk, szerdán az EP ülésén is jóváhagyták az ET döntését, így a fejlesztési költségek 10–30 százalékát nem kapja meg az ország.
*
Az ET határozatát a soros elnökséget betöltő ír közlekedési miniszter, Seamus Brennan április elején azzal indokolta: a magyar kormány nem támogatta, hogy az országon áthaladó észak–déli irányú közlekedési útvonal fejlesztése a harminc kiemelt projekt közé kerüljön. Az ET viszont nem támogathat olyan projektet, aminek fontosságát az illetékes ország kormánya sem támasztja alá – tette hozzá az ír miniszter.
Medgyessy Péter kormányfő ugyanakkor több alkalommal nyilatkozott úgy, hogy különböző fórumokon felvetette a témát, s támogatást kért a beruházásokhoz, többek között az ET ülésén is. Utóbb viszont kiderült, hogy a miniszterelnök által említett ET-ülésen nem is szerepelt a közlekedési folyosók fejlesztése. Diplomáciai körökben ugyanakkor megerősítették, hogy a magyar kormányfő Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének vetette fel a közlekedési folyosók ügyét, amiről viszont nem ő, hanem az ET hozza meg a döntést. Az eset után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékese azt nyilatkozta: a magyar kormány támogatta az észak–déli folyosót, az ír elnökség viszont összekeverte Szlovéniát Szlovákiával, azaz a Graz-Maribor vasútvonal fejlesztését a Zsolna–Budapest–Ivándárda útvonallal.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő az Európai Parlament szerdai döntésével kapcsolatban lapunknak elmondta: a magyar kormány nem tudta elérni az ET-nél, hogy az észak–déli közlekedési folyosó fejlesztését támogassa az unió a kiemelt programok között. Mindez annyit jelent, hogy Magyarország az EU-csatlakozás után a kohéziós alapoknál pályázhat támogatásra az M6-os és a Budapest–Parassapuszta között létesülő M2-es autópályák építésekor, így azonban lényegesen kevesebb pénzt használhatunk fel a projektekhez. A beruházások összértékét tekintve 250-270 milliárd forintnak megfelelő összeggel is támogathatta volna Brüsszel a fejlesztéseket, amennyiben a kiemelt projektek közé kerülnek.
A harmincas listán jelenleg négy hazai projekt szerepel. Az EU így a nagylaki határátkelő fejlesztését, a Budapest–Ljubljana, valamint a Budapest–Sopron–Bécs vasútvonalak felújítását, illetve a Duna medrének kotrását támogatja mint kiemelt közlekedési programokat.