Nagykorúvá érett a tragédia, írják az ukrán újságok, ám a történtekkel és azok következményeivel kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Nem szűnik a félelem és a fájdalom sem, hiszen az egészségügyi minisztérium adatai szerint az országban ma is több mint 2,3 millió ember, köztük 451,3 ezer gyermek kénytelen együtt élni a radioaktív sugárzás által okozott betegségével. Nem olyan kín ez, meséli az egyik likvidátor, ahogyan a tragédia következményeinek felszámolásában részt vevőket nevezik, amely pillanatnyi szünet nélkül gyötri az embert, de folyton ott ólálkodik mellette, átjárva minden pórusát, sejtjét, megbilincselve a gondolatokat is. A megbetegedések száma évről évre növekszik. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a tragédia felszámolásában részt vevők 94,2, a kitelepítettek 89,8, a fertőzött területeken élők 84,7 százalékánál diagnosztizáltak különböző méretű egészségkárosodást. A legszembetűnőbb a pajzsmirigyrákban megbetegedettek számának a növekedése.
Minden idők legnagyobb technogén katasztrófája 1986. április 26-án, éjszaka 1 óra 24 perckor következett be a csernobili atomerőmű 4. számú blokkjában, ahol a személyzet a tervezett javításra készülve vészhelyzetre állította a turbógenerátort, hogy felmérjék annak maximális teljesítőképességét. Történt mindez a kivitelezők előzetes hozzájárulása és a műszaki előírások durva megsértésével. A turbógenerátor ugyanis nem bírta el a terhelést, aminek következménye lett a robbanás és az a hatalmas tűz, amelyik átcsapott a 3. sz. blokk tetőszerkezetére is. A robbanást követően az erőműben és az annak szomszédságában lévő, közel 45 ezer lakosú Pripjatyban, az „atomvárosban” a radioaktív sugárzás több mint ezerszerese volt a megengedettnek. A város lakosságát csak 24 órával a robbanás után kezdték fokozatosan kitelepíteni. A moszkvai Kremlben ugyanis az SZKP mindenható urai még a tragédia méreteinek ismeretében sem elsősorban az emberek megmentésére gondoltak, hanem arra, hogy miként lehetne azt valamiképpen eltussolni és elhallgatni a világ előtt, nehogy foltot ejtsenek a rendszer és urai tisztességén.
Közel két évtizeddel a tragédia után a tiltott övezetté nyilvánított, 30 kilométeres körzetben kezd fokozatosan visszatérni az élet. Mind többen költöznek vissza az övezetbe az onnan kitelepítettek is, akiknek a száma meghaladja a százezret. Virágzik a turizmus is. Évről évre mind többen keresik fel szinte a világ minden tájáról a szögesdrótkerítéssel és a megszigorított őrséggel védett területet azok közül, akik extrém élményekre vágynak. Csakhogy a veszély még ma sem múlt el, hiszen a felrobbant blokk fölé emelt szarkofág tetőszerkezete megroggyant, falain repedések jelentek meg, noha annak mélyén még ma is fortyogó lávaként mintegy kétszáz tonna radioaktív fűtőanyag van. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ha a védőburok nem bírná ki a reá nehezedő terhelést az új szarkofág megépüléséig, amelynek befejezését 2008-ra tervezik, az újabb tragédia messze meghaladná a tizennyolc évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófáét.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
