Ingyenpénz a külföldi nagyvállalatoknak?

Idén februárban az ipari termelői árak 0,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest – legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb – az ipari árak alakulását bemutató – részletes elemzése szerint. Az árváltozás a belföldi értékesítési árak 0,6 százalékos növekedésének és a forintban mért exportértékesítések árszintjének közel egyszázalékos mérséklődése eredőjeként alakult ki. Ebből a jelentésből az exportra épülő magyar ipar számára létfontosságú mutató a versenyképesség javulását vagy romlását érdemben kifejező szám az ipar belföldi értékesítés és exportértékesítés arányának változása. Azaz az elmúlt 12 hónap alatt a belföldi értékesítés árai átlagosan 7,1 százalékkal, míg ezzel szemben az exportértékesítés árai átlagosan csak 2,4 százalékkal nőttek. Mindez azt jelenti, hogy a magyar ipar export-versenyképessége 4,6 százalékkal romlott az elmúlt egy év során. A belföldi árak növekedését döntő részben a kormány példátlan mértékű és terjedelmű hatósági jellegű áremelései idézték elő – derül ki egy, a lapunkhoz eljuttatott szakértői anyagból.
A fentiekkel szemben Medgyessy Péter miniszterelnök a Befektetői Tanács keddi ülésén leszögezte: idén folytatódik a gazdasági élénkülés, s a külföldi befektetők markáns jelenléte a gyors gazdasági átalakulás folytatásának legfontosabb feltétele. A kormányfő emellett az állami újraelosztás és a költségvetési deficit csökkentését ígérte az üzleti szférának. A miniszterelnök szerint a bruttó hazai termék (GDP), a beruházások volumene és az export idén tovább emelkedik, mint mondta: „nincs semmi ok, hogy ez ne így történjen”. Sugár András a befektetők képviseletében azt hangsúlyozta: a versenyszektornak olyan kiszámítható adórendszerre van szüksége, amely biztosítja a befektetőknek, hogy középtávú üzleti terveiket megvalósíthassák. A Befektetői Tanács tevékenységét sikeresnek értékelte, mint fogalmazott: ez a testület javasolta először a társasági adó csökkentését, amelyet az Országgyűlés el is fogadott.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint további újraelosztást „kell” kezdeményezni a magyar lakosság terhére, ugyanis a helyi adó javasolt változtatása legalább ötvenmilliárd forinttal csökkenti a központi költségvetés bevételeit, de a 300 milliárd forintos társasági adóalap-leírás is további kiesést jelent, figyelembe véve a külföldi többségi tulajdonú társaságok adómentességét. Ez végeredményben azt jelentheti, hogy durván évente további százmilliárd forintot kaphatnak főleg a külföldi többségi tulajdonú cégek, ha papíron a kormánynak megfelelő gazdasági mutatókat „prezentálnak”.