Rongálás bűncselekményének minősített esete miatt indított eljárást a soproni rendőrkapitányság a hét végi templomdúlás ügyében. Mint tegnapi lapszámunkban hírül adtuk, a soproni Kolostor-hegyen álló római katolikus kegyhely ablakait ismeretlenek kövekkel bezúzták és kárt tettek a szentély mellé épült kolostorban is.
A rendőrség hivatalból indított eljárást az egyházközösség bejelentése nyomán – nyilatkozta lapunknak Farkas Gábor, a város rendőrkapitánya. A minősített eset jogilag mindenkor fennáll, amikor a rongálás sértettje vallási intézmény. Ugyanakkor nem találtak semmiféle olyan nyomot, ami egyházellenes motivációra utalna. A helyi rendőrség vezetője hangsúlyozta: bár még csak az adatgyűjtés elején tartanak, így változhat az ügy megítélése, ám a rendelkezésükre álló információk szerint nem volt vallási színezete a templom megrongálásának. Gyerekek rossz vicce lehetett a cselekmény – mondta Farkas Gábor. De ez nem jelenti azt, hogy ne mozgósítanának nagy erőket a rongálás elkövetőinek a felkutatására – tette hozzá. A Magyar Nemzet felvetésére, hogy az egyháziak az ablakok betörését az éjszakai órákra teszik, ekkor pedig a gyerekek általában nem látogatják a kertváros szélén lévő templom környékét, a rendőrkapitány azt felelte: még nem tudni pontosan, melyik napszakban történt a rongálás.
Ismeretes: a soproni római katolikus templom – az ötvenes évek elején festett – freskója Sztálint ördögként ábrázolja.
A búcsújáró hely története. A soproni Kolostor-hegyen álló templomban már az 1450-es években tartottak szentmisét. A késő gótikus építmény később barokk hajóval bővült, majd egy negyven méter magas toronnyal és az 1640-ben felavatott pálos rendi kolostorral alakult ki mai arculata. Itt őrzik a Fekete Madonna portréját, amely az első másolata a híres lengyelországinak. A szentély hivatalos búcsújáró hely. A XVIII. század végén a rendet feloszlatták, a berendezés nagy részét eladták. 1890-ben újraindult az élet, a kolostorba karmelita apácák költöztek. Napjainkban 3500-an tartoznak a római katolikus egyházközösségbe.
