Kiveszőben a világ háziállatai

Egyre kevesebb háziállat él bolygónkon: az ENSZ felmérése szerint a tenyésztésbe fogott 6300 állatfaj közül 1350-re hamarosan a kipusztulás vár, vagy már ki is halt. Hazánkban ennél jóval kedvezőbb a helyzet: a szakemberek szerint országunkban egyre több az őshonos tenyésztett állat.

Napról napra nő a kiveszőben lévő állatok, köztük a tenyésztésbe fogott háziállatok száma – olvasható az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szerdán közzétett jelentésében. A dokumentum szerint világszerte egyre kevesebb háziállat születik, ezért fokozott ütemben folytatódik az „állati genetikai erózió”. A FAO központi nyilvántartásában 6300 tenyésztett állatfaj szerepel. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy ezek közül 1350 van a kipusztulás szélén, sőt egy részük már ki is halt. Az előzetes, becsült adatok a szervezettel együttműködő nyolcvan ország összesítéseiből származnak. A FAO kutatói június végéig öszszesen 140 nemzet hasonló mutatóit vetik össze, míg A világ állati génkészletei munkacímen futó végleges jelentést a tervek szerint 2006-ban publikálják – olvasható a szervezet honlapján. Az állatgénkészlet-megőrzési programok 130 nemzeti koordinátora ülésezik szerdától Rómában, a FAO előzetes tanulmányát ezen apropóból tárta nyilvánosság elé. A találkozón elhangzott: az állat- és növényvilág sokszínűsége, az úgynevezett genetikai diverzitás a biztosíték az olyan jövőbeni fenyegetettségek ellen, mint az éhínség, az aszály és a járványok. A rendelkezésre álló genetikai paletta értékes, de a most még ismeretlen forrása lehet a kiindulópontja a jövőbeni mezőgazdasági fejlesztéseknek. A biodiverzitás megőrzésével a gazdák olyan ellenálló fajtákat tudnak kiválasztani vagy kitenyészteni, amelyek megállják helyüket a változó környezetben, ellenállnak az új betegségeknek, megfelelnek a vásárlói igényeknek. Napjainkban a háziasított harmincféle emlős- és madárfajta közül 14 adja az emberiség hússzükségletének kilencven százalékát.
Magyarországon nincsenek veszélyben a tenyésztésbe fogott őshonos állatfajták – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Ferenc, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar keszthelyi állattenyésztés-tani tanszékének vezetője. Elmondta: a tavaly ősszel Brazíliában megrendezett állattenyésztési világkongresszuson hazánkat mint jó példát hozták fel a témában, hiszen Európában az őshonos állatok megmentését nálunk szorgalmazták először. A világtendenciával szemben hazánkban a gazdasági hasznosítású őshonos tenyésztett fajok egyedszáma évről évre növekszik. Jó példa erre a szürke marha és a mangalica, mindkettő húsa igen jól eladható a nyugat-európai és a hazai piacon. Génmegőrzési célból bizonyos egyedszámig költségvetési támogatást is adnak az őshonos állatok tartásához, az EU-csatlakozás után pedig a táj-, illetve természetvédelmi célú állattartáshoz uniós forrásokhoz is hozzá lehet jutni – mutatott rá a tanszékvezető.
Míg a haszonállatokat nem veszélyezteti a kihalás, a kedvtelésből tartott őshonos állatfajtákkal – például egyes galambokkal és kutyákkal – már más a helyzet. A magyar agár például hiába szívós és kitartó hosszú távon, az agárversenyeken jobban kedvelik a rövid távon gyorsabb angol agarakat. Néhány elszánt tenyésztő ugyan küzd a fajta fennmaradásáért, ám évről évre kevesebb (2001-ben például 51) magyaragár-kölyök születik.
A védett őshonos állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról Simicskó István fideszes képviselő tavaly nyáron határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek. A terv szerint a régi magyar állatfajták tenyésztését az állam felkarolná; mindemellett hungaricummá, nemzeti kinccsé nyilvánítanák többek közt az erdélyi kopót, a magyar agarat, a kuvaszt, a nóniusz, a gidrán és a hucul lovat, a kendermagos és az erdélyi kopasz nyakú tyúkot, a nyurgapontyot, valamint bizonyos galambfajokat. A képviselő indítványát egyhangúlag támogatta a Ház környezetvédelmi bizottsága. A határozati javaslat általános vitáját a hónap elején folytatta le az Országgyűlés.
***
Pusztulnak a gorillák is.
Több mint hetven százalékkal csökkent a keleti síkvidéki gorillák száma az elmúlt tíz évben – figyelmeztettek a FAO-tanulmány megjelenésével egy időben nemzetközi állatvédő szervezetek. Kutatók becslése szerint a veszélyeztetett emberszabású majmok közül már kevesebb mint 5000 él természetes előfordulási helyén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban – írta a BBC. Mindez azt jelenti, hogy az élőhelyen 1994 óta tizenkétezerrel csökkent a gorillák száma a polgárháborúk, a vadászat és az ember terjeszkedése miatt.