December közepén száz darab szelektív hulladékgyűjtő szigetet helyeztek el Budapest különböző kerületeiben, így már a budapesti lakosságnak is lehetősége van a környezetkímélő hulladékgyűjtésre. Siklóssy Mihálytól, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a lakosság nagy érdeklődéssel fogadta a gyűjtőszigeteket, és azokat nagyrészt a funkciójának megfelelően használják. Elmondta, hogy a műanyaggyűjtő edényeket hetente háromszor ürítik, a papírgyűjtőket pedig kétszer, de hozzátette, hogy nyáron valószínűleg megnő a palackhulladék mennyisége, így ha kell, sűrűbben fogják a gyűjtőket üríteni, valamint nyárig további 200 gyűjtősziget elhelyezését tervezik a kerületekben. A tervek szerint 2008 végéig összesen 2000 darab gyűjtősziget fogja a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét biztosítani.
A nyugati államokban ugyanakkor nemcsak természetes, de kötelező is a lakossági szelektív hulladékgyűjtés. Németországban egy Frankfurt közeli kisvárosban például a lakásokban külön kukát tartanak a papír, a műanyag, a bio- és a vegyes hulladék számára. – A szelektív gyűjtés pénzigényes és bonyolult procedúra – felelte Siklóssy Mihály arra a kérdésünkre, hogy e téren mikor érjük el a nyugat-európai szintet. Kifejtette: ahhoz, hogy minél nagyobb mennyiséget lehessen begyűjteni, meg kell teremteni a megfelelő feldolgozói háttéret is. Budapesten jelenleg a Jászberényi úton működik egy válogató- és újrahasznosításra előkészítő telep, ahová a Budapest kerületeiből szelektíven összegyűjtött hulladék kerül, de innen a bálába préselt PET palackokat és a papírt továbbszállítják feldolgozásra. Szalay István, a Feparec Rt. környezetvédelmi igazgatója azon kérdésünkre, hogy hova kerül a bálázott hulladék, elárulta: a tőlük megvásárolt hulladék egy részét külföldi, például kínai felhasználásra szállítják el.
Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa lapunknak elmondta, hogy ők is egyetértenek a szelektív hulladékgyűjtéssel. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ha mind a 2000 gyűjtősziget helyet kapna Budapesten, akkor is csak a lakosság 10-15 százaléka tudna bekapcsolódni a programba. Így a hulladékmennyiség csökkentése és a betétdíjas csomagolások térnyerése jelenti az igazi megoldást. Az ipar és bizonyos csomagolóipari cégek viszont abban érdekeltek, hogy minél több csomagolóanyagot dobjanak piacra, és kizárólag a szelektív hulladékgyűjtést tekintik fő csapásiránynak. – Ez a lobbikör tiltakozik a jogszabály-módosítások ellen, amelyek az újrahasznosítást részesítenék előnyben a feldolgozással szemben – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy meghiúsulhat a betétdíjas csomagolások támogatását célzó kormányrendelet. A Humusz aktivistája hangúlyozta: nem az a céljuk, hogy ne legyenek eldobható csomagolások a piacon, hanem hogy a vásárló számára biztosított legyen a környezetbarát alternatíva. Úgy vélekedett: nem lehet nyomon követni, hogy a nyersanyagként külföldre szállított magyar hulladékot valóban feldolgozzák-e.
***
Palackok a tengerben.
A Greenpeace németországi szervezete hatalmas, a Csendes-óceánon úszkáló PET palackszőnyegekről számolt be. Szintén a Greenpeace tett jelentést arról, hogy információi szerint az Európából és USA-ból szelektíven gyűjtött PET palackbálákat borogattak a tengerbe.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
