Nem kell senkinek a pécsi magasház

Tizennégy éve magasodik Pécs fölé Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete, amely már a Guinness Rekordok könyvébe is beírta magát. A városban csak „magasházként” emlegetett építményt 1990-ben ürítették ki, mert kiderült, hogy életveszélyes. Az ott lakó csaknem ezer embert elköltöztették. Azóta üres, a homályos, kihalt folyosókon és a romos lakásokban csak a galambok húzzák meg magukat. Nemrég több száz millióért megerősítették az épület szerkezetét, most ugyan már biztonságos, befektető azonban ennek ellenére nincs. Így továbbra is bizonytalan, mi lesz a 25 emeletes épülettel, meddig marad még a város kísértetháza.

A hetvenes évek építési lázának egyik jellegzetes terméke a pécsi magasház, ami a maga 25 emeletével és közel 90 méterével Közép-Európa egyik legmagasabb lakóépülete lett. Szinte hónapok alatt húzták fel, mivel azonban a gyorsaság nem párosult kellő precizitással, immár 14 éve áll üresen, afféle rossz szellemként magasodva a város fölé. Kiderült ugyanis, hogy életveszélyes. A toronyházat a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat építette a hetvenes évek közepén. 252 lakás, konditerem és klubhelyiség, posta, valamint állandó portaszolgálat működött itt már az átadás pillanatától. Hajdan egy egész falura való ember élt ezekben az egy- és másfél szobás lakásokban. A toronyháziak külön kasztnak számítottak. Itt lakott Derjanecz István is, aki azt mondja, élete legszebb éveit töltötte el az egyszobás lakásban, a 19. emeleten.
– Nagy élet zajlott itt. Gyerekrendezvényeket tartottak az épület előtt, rendeztek utcabált, a klubban mindennaposak voltak a tánccsoport-foglalkozások, sakk- és kártyapartik, asszonytornától a pingpongig széles volt a sportválaszték is.
István 14 éve nem járt az épületben, az emlékek azonban elevenek. Például disznóvágás a fürdőszobai kádban. A friss kolbász illata a 19.-en. Az esti bulik. Na és a földrengés.
– A 80-as évek közepén történt. Reggel megmozdult a föld. Kimentünk az erkélyre, és onnan néztük a lent ide-oda rohangászó embereket. Volt, aki hálóingben futkározott. Láttuk, hogy integetnek, kiabálnak nekünk, hogy jöjjünk le, mert földrengés van. Mondtuk nekik, hogy nincs itt semmi baj, áll ez rendesen. Sőt szóltunk nekik, hogy inkább ugorjanak fel egy pohárkára – nosztalgiázik.
Persze akkor még senki nem sejtette, hogy néhány év múlva a Jugoszláviából átvett, ám hazai mérnökök által „továbbfejlesztetett” IMS-technológia felmondja a szolgálatot.
– Ennek a technológiának lényeges különbsége az egyéb vázszerkezetekkel szemben, hogy az állékonyságát egy nagy szilárdságú feszítőhuzal-köteg biztosítja, és a szokásos vázszerkezetekhez képest nem is tartalmaz gerendaelemeket. Így a pillérek és a födémek közti kapcsolatot kizárólag ez a feszítőerő adja – magyarázza az IMS rejtelmeit Maros József építőmérnök, statikus tervező. – Ezek a feszítőhuzalok kezdtek elrozsdásodni, méghozzá olyan ütemben, hogy félő volt: az épület egyszerűen összeroskad. Az akkori városi tanács 1989 karácsonya előtt néhány nappal úgy döntött, kitelepíti a toronyháziakat.
– Úgy emlékszem rá, mint életünk legszomorúbb karácsonyára. Félelem azért bennünk is volt, de én úgy gondoltam, annyi elég, hogy azok a szakemberek, akik építették, azt mondták, nem lesz baj. Próbáltuk egymást is biztatni, hogy nem dől ez össze – meséli Majer Péterné, aki egyike volt a legutolsóknak, akik elhagyták az épületet.
A kiköltözés sokak számára egy álom végét jelentette, annak ellenére, hogy egy komfortfokozattal magasabb lakásba költözhettek. 1990 tavaszán az utolsó lakó is elhagyta a házat. Azóta az önkormányzat többször is „nekifutott” az épületnek, még befektetők is jelentkeztek. Volt, aki üvegfalú luxusszállodát, diákszállót, lakásokat vagy éppen irodákat álmodott a kihalt épületbe. A tervekből azonban soha nem lett valóság. Az életveszélyes szerkezetet az elmúlt időszakban végül sikerült megerősíteni, ma már biztonságos az épület – vallják a szakemberek.
– Az épület megerősítésével kapcsolatban több lehetőséget megvizsgáltunk, és a legjobbnak az mutatkozott, hogy az eredetihez hasonló erőjátékot állítsuk vissza. Ez azt jelentette, hogy a korábban feszített vázszerkezetet újra megfeszítettük, így, ha a korrózió következtében az eredeti feszítőhuzalok elszakadnak, vagy elszakad az összes huzal, az új feszítőpászmák akkor is működni fognak, és biztosítják az épület állékonyságát – magyarázza a megerősítés lényegét Maros József.
A jó hírt követően az önkormányzat nemrégen pályázatot írt ki az épületre, de nem akadt egyetlen jelentkező sem. Akadt ugyan egy német, illetve egy izraeli érdeklődő, végül azonban mindketten visszaléptek. Juhász István, a város gazdasági bizottságának elnöke szerint a magasház „rossz hírneve” miatt nincs olyan, aki befektetne az épületbe.
Persze elképzelések most is vannak, hogy mit kellene kezdeni a kilencven méter magas kísértetházzal. Hárommilliárd forintra becsülik azt az összeget, amit rá kellene költeni, hogy újra lakható legyen. Ekkor az egykori lakók jó része azonnal költözne.