Olyan megoldásokat kell találni, amelyek mind a két országban új munkahelyeket teremtenek. Erre jó lehetőség a kutatás-fejlesztés, az egyetemek környékén kialakuló központok – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a német államfővel való tárgyalása után. A magyar kormányfő nem tartja valós veszélynek, hogy Magyarországról jelentős munkaerő-vándorlás indulna Németország vagy bármely más európai uniós tagállam felé.
Orbán Viktor a német szövetségi elnökkel lezajlott találkozója után úgy nyilatkozott: szerencsétlennek tartja azt a vitát, hogy „engedjük-e a magyar munkásokat Németországban dolgozni, és ha nem, akkor milyen válaszlépéseket tegyen erre Magyarország”. Az ellenzéki politikus szerint inkább azon kellene gondolkodni, hogy az EU miként képes olyan szabályokat hozni és olyan vállalkozásra ösztönző gazdaságpolitikát megvalósítani, amellyel Európán belül tartaná a munkahelyeket. Az exkormányfő azt mondta, hogy a németek tartanak a magyar munkaerőtől, de elsősorban a „lengyel munkaerő dömpingje aggasztja” őket. Hozzátette: bízik abban, hogy minden magyar, aki Németországban akar munkát vállalni, meg is kapja az ehhez szükséges engedélyt.
Johannes Rau az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tartott beszédében kiemelte, fenn kell tartani, hogy az EU-ban egyes területeken előrehaladó tagállamok utat törhessenek, az élen járók azonban nem hagyhatják maguk mögött a csak később felzárkózni képes országokat. „Európa csak akkor tud jól működni, hogy ha a kisebb tagállamok is jól érzik magukat, és ugyanolyan lehetőségekkel rendelkeznek” – jelentette ki a német államfő. Úgy vélte, a magyar gazdaság folyamatos növekedése kedvező hatással van a magyar–német kereskedelmi forgalomra, amelynek összértéke az elmúlt nyolc évben megháromszorozódott. Hozzátette: Magyarország Németország további támogatására számíthat felzárkózásában.
Mint mondta, bizakodó abban a tekintetben, hogy még az ír EU-elnökség alatt sikerül elfogadni az európai alkotmányos szerződést. Kiemelte, hogy az EU értékközösségébe a kisebbségi jogok is beletartoznak.
Václav Klaus aggályai. Szinte az uniós csatlakozás előestéjén Václav Klaus cseh köztársasági elnök a Mladá Fronta Dnes hasábjain hívta fel ismételten honfitársai figyelmét e sorsdöntő lépés néhány hátrányos következményére. Klaus úgy véli, május elseje után megszűnik a Cseh Köztársaság függetlensége és szuverenitása, a cseh politikai, társadalmi és gazdasági érdekek védelme Európában ezentúl jóval nehezebb feladat lesz. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a csatlakozásnak előnyei is vannak, például a döntés jelképes lélektani hatása, mivel végérvényesen megszünteti Európa háború utáni kettéosztottságát. Ám, hangoztatta, az egymástól sok esetben annyira különböző államok egyesítése káros hatással is lehet például a tagországok nemzeti sajátosságainak, gazdasági fejlettségi szintjének figyelmen kívül hagyásával.

Hajmeresztő szökési terv Esztergomban